2019. jún 02.

Az Olympia Étterem legendája

írta: Régi Pécs
Az Olympia Étterem legendája

Valamikor felkapott, divatos, Pécs egyik exkluzív étterme volt az uránvárosi Olympia Étterem.

De mi fordította figyelmemet az Olympia Étterem felé?
Csak pár mondat kíváncsiságom okáról. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának a mása - olvastam több helyen is, majd arról, hogy szocialista realizmus, vagy rövidebben szocreál építészet alkotása azaz a Sztálinista építészet értéktelen műve.

Nos a fenti mondatokkal vitatkoznék illetve mindennek az ellenkezőjét állítom.

Sokan már megírták az étterem történetét, megosztották emlékeiket. Az ismert, hogy az Olympia Étterem épülettömbje 1960-ban a római olimpia idején épült, és ezért lett névadója ez a sportesemény. Eleinte Olimpia írásmóddal jelentek meg újságcikkek az épülő étteremről, de átadása után már egyértelművé vált, hogy Olympia a neve (így  ipszilonnal).

Azon viszont elgondolkodtam, miért is nem láttam még egy fényképet sem a brüsszeli "ikertestvérről". Kutatásközben olvasom, hogy az Olympia épületét műemléké szeretnék nyilvánítani. Nos ekkor lettem igazán kíváncsi, hogy mi is van az Olympiával.

Fontos kérdés, az Olympia értéktelen építmény vagy védett műemlék? 

"1958–1960 között épült tömb hamisítatlan szocreál elemekkel operál" - olvastam egy munkában. Sokáig én is ezt a nézetet vallottam. Úgy gondoltam a képlet egyszerű: új városrész = szocreál.
De ez téves elképzelés volt. 

_10_1961_olympia_fortepan_gyujtemeny.jpg

1961-ben Uránváros büszkesége az Olympia vendéglátó komplexum

Uránváros valóban a szocializmus idején épült, de a szocreál stílust Magyarországon 1949-1956 közé teszik, így tehát téves a szocreál besorolás! Már azon is lehetne vitatkozni, hogy a "szocreál" stílus létezik egyáltalán vagy csak a politika "terméke".
De a lényeg, hogy a magyar építészek 1957-re már elhagyták az 1950 körül rájuk kényszerített szocreál stílust, s újra a modern formakincsből indultak ki.
Már "ránézésre" is egyértelmű, hogy a komplexum homlokzatán, az enteriőrökben is megmutatott szerkezetével, lapos tetejével, egymástól világosan megkülönböztetett tömegeivel modern stílusú.

A pécsi Olympia éttermet Gádoros Lajos 1957 szeptemberében kezdte tervezni ifjabb Módos Ferenccel. A statikus tervező Marossy Ferenc volt, a belsőépítészeti kialakítás pedig Fekete György terve alapján készült.

Érdekes "színes" adalék az Olympia történetéhez, hogy az építők közül valaki nagyon jó humorérzékkel rendelkezett. Erre az étterem üvegfelületén látható felírat a bizonyíték. Az egyik felső részen "IN VINO VERITAS", majd alatta középen "BÁNYÁSZOK ITT RUGTOK BE !!!" szöveg olvasható.

1960_uranvaros_epul_az_olympia_vendeglato_egyseg_felirat.jpg

1960-ban befejezéshez közeledik az Olympia építkezése és a humoros felírat

1960. szeptemberében a bányásznap eseményeihez tartozott a nyugati városrész (Uránváros) vendéglátó kombinátjának megnyitása. Az Olympia étteremben szeptember 4-én este 7 órakor nagyszabású divatbemutatót rendeztek a Pécsi Állami Áruház és a Pécsi Nemzeti Színház dolgozói részvételével, majd este nyolc órakor a nagyközönség számára is megnyíltak a termek.

A Dunántúli Naplóban volt olvasható:
"A kombinátba helyezett dolgozók a Pécsi Vendéglátó Vállalat gárdájának javából kerültek ki. Szabó Piroska egy évtizedig volt a Borostyán éterem vezetője, Horváth Károly, az Éva cukrászda vezetését látta el hosszú ideig, Szélig Viktort a Borostyán étteremből ismerik jól a vendégek, Ferenczi József főszakácsot aligha kell bemutatni. Meláth Ernő a vállalat cukrászüzemének volt vezetője lett az Olympia kombinát főcukrásza."

Több helyen állítják: "A brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának mintájára épült". De mielőtt elkezdjük keresni a brüsszeli pavilont, van egy fontos kérdés.

Melyik volt ez a világkiállítás? Csak annyit kell mondani: "atomium".
A brüsszeli világkiállítás egyik szenzációs attrakciója egy atommag, pontosan egy vasatom 150 milliárdszorosra felnagyított 102 méter magas modellje volt. Ez az építmény a mai napig is fennmaradt látványosság, úgy mint a párizsi Eiffel torony is.

_0_atomium.jpg

A Brüsszeli Expo és az atomium

Miközben a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjáról és a hasonlóságról több helyen is olvastam, - mint fent már említettem - az volt a feltűnő, hogy még egy fényképet sem láttam erről a brüsszeli épületről.
Még a kutatás kezdetén egy szakmai dolgozatban bukkantam erre a mondatra: "A pécsi Olympia étterem azon kevés II. világháború után készült épületünk közé tartozik, mely műemléki védelem alatt áll." Bevallom ezen akkor meglepődtem. Úgy tudom ilyen védett épület Pécsett csak egy van. De országosan is ritkaság, hogy egy 1945 utáni épületet védetté nyilvánítanak.

A 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet lényege:
Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Esztergár Lajos u. 10. szám alatti, 609 helyrajzi számú ingatlant. - A védetté nyilvánítás célja a Gádoros Lajos tervei szerint 1958-1960 között épített modern stílusú Olympia Étterem építészeti, épületplasztikai, szobrászati, városképi értékeinek megőrzése.

Fel kell kutatni legalább egy fényképet az 1958-as EXPO magyar pavilonjáról vagy étterméről, határoztam meg a célt. Természetes gondolat volt, hogy az archívumi képek nézegetése közben, a pécsi Olympia Étterem körvonalát, épülettömbjét keressem. De olyant nem találtam sehol!

_11_brusszeli_magyar_pavilon_fobejarata.jpg

A brüsszeli Expo magyar pavilonjának a főbejárata

Viszont több fényképet is találtam, melyen egy épület homlokzatán "HONGRIE" olvasható. Ekkor úgy gondoltam ez valami tévedés, mert semmi hasonlóságot sem mutatott a pécsi Olympia tömbjével.
Majd találtam olyan épületet ábrázoló képet is, mely "Restaurant Hongrois" felirat olvasható. De ez sem hasonlított a pécsi Olympia Étteremhez. Akkor hol az "ikertestvér"?

_00_1958_brusszeli_vilagkiallitas_magyar_etterem.jpg

1958 brüsszeli világkiállítás magyar éttermi komplexuma

Mindenáron szerettem volna megtalálni a brüsszeli hasonmást. Talán furcsán hangzik, de végül is egy posta bélyeg volt a segítségemre. A bélyegen madártávlatból láthatjuk a teljes magyar pavilon komplexumot, melyen jól felismerhető a főbejárat és a többi kiállítási épület, a magyar vendéglővel együtt és még valami érdekesség.

 _04_belyeg_a_brusszeli_vilagkiallitas_magyar_pavilonjarol_jelolt.jpg

A Magyar Posta 1958-as világkiállításról kibocsájtott bélyegsorozatának 20 filléres bélyege

A bélyeget tanulmányozva, egy térbeli forma nagyon ismerősnek látszott. Sátorszerű építmény látható a bélyeg jobb szélén, mintha az Olympia Étterem teraszán volt táncpavilont látnánk.
Talán mégis meg van az összefüggés?

Többek közt erről is szól ez a pár mondat:
"Az Olympia pécsi tekintetben páratlan, azonban számos apró hasonlóság és részlet fedezhető fel egy belgiumi pavilonnal, ugyanis az 1958-as brüsszeli világkiállításra tervezett magyar pavilon kivitelezését Gádoros Lajos felügyelte (és tervezte). Hatalmas, a homlokzat egész magasságáig felkúszó ablakok nyitották meg a pavilon belsejét, s látszó pillérei, valamint a rusztikus kő lépcsőkorlátja is mind hasonló az Olympia kivitelezéséhez. Az alapanyagokat leszámítva a pécsi táncpavilon a pontos mása a nyolcszög-alaprajzú ismeretlen funkciójú brüsszeli sátor."

_01_a_magyar_elelmiszereket_arusito_pavilon_ossze.jpgA bal oldali Brüsszelben épült pavilon, a jobboldali pedig Pécsett Uránvárosban. 

Nos a "sátor" egy fontos kapaszkodó lett, mert ez a "bizonyíték" arra, hogy valami közös azért van a két létesítményben. De a fenti leírásban ennél fontosabb gondolat is olvasható. Úgy mint "apró hasonlóság és részlet fedezhető fel" vagy "egész magasságáig felkúszó ablakok", de a "látszó pillérei" is "mind hasonló az Olympia kivitelezéséhez".
És itt a lényeg! nem azonos, hanem hasonló.
Nem nevezhető a Brüsszeli pavilon (étterem és cukrászda) tervadaptációjának sem. A pécsi Olympia komplexum Gádoros Lajos egyedi terve alapján készült. A tervező stílusát fedezhetjük fel a brüsszeli és a pécsi alkotásában is.

_01_a_magyar_elelmiszereket_arusito_pavilon_tavlati.jpg

A fenti képen jól látható, hogy a brüsszeli étterem alsó része nagyon hasonlít az Olympia északi homlokzatának rusztikus kő homlokzatára, másrészt a fenti nagy felületű ablakok, a pécsi éttermi és cukrászda üvegfelületére történő hasonlósága is megfigyelhető.
"A pécsi táncpavilon a pontos mása a nyolcszög-alaprajzú ismeretlen funkciójú brüsszeli sátornak" - hangzott el feljebb. Ez az egyetlen épületrész ami valóban nagyon hasonló, bár a pécsi nyitott, a brüsszeli pedig zárt volt és szerkezetük anyaga sem azonos.
A kiállítási "sátor" funkciója pedig nem ismeretlen! Sikerült felkutatnom a "sátor" célját, ebben a pavilonban magyar élelmiszereket árusítottak.

_02_a_magyar_elelmiszereket_arusito_pavilon_belseje.jpg

1958 A brüsszeli árusító magyar "sátor" pavilon

 

_12_1962_uranvaros_olympia_tancpavilon.jpg

Látkép a Pécs uránvárosi Olympia táncpavilonból 

Ezzel sajnos megdőlt a pécsi városi legenda. Az Olympia Étterem komplexum megjelenése nem azonos a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjával, de vannak hasonlító részletek.

Az uránvárosi Olympia valóban modern és elegáns megjelenésű hely volt. A Dunántúli Napló újságírója így számol be a helyről: "Az I. osztályú presszóban és a II. osztályú étteremben tölgyfa burkolat, sokszínű lámpatestekből ömlő nappali fény, pompás színű bútorok, intim sarkok, kedves páholyok teszik meghitté a hangulatot. ezüstözött barokk evőeszközök és herendi porcelán, melyet minden jelentősebb rendezvényre elővesznek."

1961_etterem_fortepan_31286.jpg

A pécsi Olympia Étterem (1961)

_03_brusszeli_magyar_etterem.jpg

A brüsszeli magyaros étterem (1958) Valóban felfedezhető a hasonlóság.

1961_cukraszda_fortepan_31284.jpg

A pécsi Olympia cukrászda (éjszakai bár) formavilága is hasonló (1961)

Befejezésként lényegében kijelenthetem elértem célom:

  • Megtaláltam a brüsszeli kiállítási pavilont és arról több fényképet is.
  • Magyarázatot találtam arra mi okozhatta azt a félreértést, hogy  a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának mintájára épült.
  • Nem lényegtelen az sem, hogy kiderült az Olympia épületkomplexum védett műemlék és erre mi pécsiek büszkék lehetünk.

Több évtizeden keresztül sok család itt költötte el vasárnapi ebédjét. Ide tértek be egy süteményre vagy Itt fagylaltoztak. Biztosan sokan emlékeznek még a fergeteges bálokra, műsoros estekre, vállalati bulikra és az éjszakai bár sem felejthető. 
Az 1980-as évek végén rohamos hanyatlásnak indult a komplexum, a végén már olyan volt mint egy külvárosi kocsma.
Majd bekövetkezett a vég, 1990. szeptember 31. -én nyitott ki utoljára.

1991. április 4.-én nyitott ki az Olympia Üzletház. Ettől kezdve volt itt már sok minden, csak étterem és cukrászda nem. 

Mi lesz vele? Csak remélhetjük, hogy nem veszik le a védettséget és nem hagyják elpusztulni az épületet. Talán eljön az a nap is amikor az Olympia építészeti értékéhez méltó funkciót kap.

2009-ben készítettem egy videó klipet, melyben Cseh Tamás "kérdezi", hogy "Hová megy ma éjjel az Uránváros?" Cseh Tamás kitűnő korképe Uránváros éjszakai életérről, az Olympia bárjáról (érdemes a szövegre is figyelni).  Kellemes zenehallgatást!

Felhasznált források: 
bama.hu - Csak múltba révedéshez tökéletes az Olympia (2016. 02. 15.)
Trebbin Ágost - Volt egyszer egy Olympia (2011. április)
Sztankovics Sarolta - Az 1950-es évek építészeti hagyatéka: a pécsi Olympia étterem (2016. november 30.)
Dunántúli Napló archívuma (library.hungaricana.hu)
fortepan gyűjtemény (fortepan.hu)
"Régi Pécs" fényképgyűjtemény
Expomuseum (expomuseum.com/1958/)
MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Pinterest (pinterest.com) - expo 1958
EUROPHOTO (europhotohub.eu/heux/)

Szólj hozzá

Vendéglátás Uránváros Építőipar