2019. máj 15.

Zidina és egyéb "környékek"

írta: Régi Pécs
Zidina és egyéb "környékek"

"Egyéb környékek" kifejezés magyarázatra szorul, de erről majd később. Úgy gondolom a "Zidina" vagyis a "Zidina környék" neve egy pécsi tükének, lokálpatriótának ismerősen csenghet.

Egy régi élményem.
Volt amikor ezt a hangulatos, nagyon kedvelt Tettye alatti, Havi-hegy oldalába felkúszó Budai városrészhez tartozó környéket nagyon féltettem. Mikor felépült a kesztyűgyári toronyház, úgy gondoltam vége a városrésznek. Jönnek a buldózerek és eltüntetik a régi, romantikus kis utcákat házaival együtt.
Ennek sajnos volt realitása!
Városrendezési tervek bizonyítják, hogy a teljes Szigeti városrészt, majd a teljes Budai városrészt is szanálni kívánták! Ez a terület a Budai városrészhez tartozik, így akár le bonthatták volna, de szerencsénkre a "modern városrendezés" már nem ért ide. A Szigeti városrészt is csak a Petőfi utcáig dózerolták el, pedig a Kórház térig szerették volna.

kep_05_diafilm_0056_zidina_kornyek_1970-s_evek_oszt.jpgZidina környék 1970-s években ("Régi Pécs" fotó)

Zidina környék
Már gyermekkoromban megfogott egy kis utca, a Zidina névének különleges hangzása. Érdekes utca név azaz nem is utca - legalább is a nevében nem - mert környék.
Tehát a közterület megnevezése "környék", Zidina környék. Miért maradt el az "utca" szó a végéről? Illetve mire utalhat a környék szó. Egy 1865. évi kataszteri térképen olvasható, "Zidina-környéke utcza". Ez a megnevezés magában hordozza a környék magyarázatát. Tehát itt ezen a helyen, ezen a környéken volt a "Zidina".

Természetesen ezzel még még nem kapunk választ arra a kérdésre:
- Mi lehet a Zidina név eredete?
Gondolom erről már sokan olvastak. Természetesen a név eredetének megfejtése nem az én kutatásom eredménye. Ismert pécsi helytörténészek munkái alapján szeretném összefoglalni a környék, a Zidina környék történetét. Magyarázatot találni a Zidina és a környék jelentésére.

kep_terkep_1865_zidina-kornyeke_utca.jpg1865-ös kataszteri térkép részlet a Zidina környékéről

A név eredeténél egyszerűbb volt azt kideríteni, hogy mióta létezik a Zidina környék név, mint egy közterület neve.A név kronológiája:

  • 1722-ben az utca már létezik, de még nincs neve. 
  • 1804-től Martha ucza, illetve a kor szokása szerint Martha Gasse.
  • 1838-tól lényegében már magyarul szerepel a térképeken mint Martha utcza.  (Itt szükséges megjegyezni, hogy van olyan kutatás ahol Martha helyett, Magdolna ill. Magdalena név szerepel)
  • 1856-tól egy rövid ideig Josáffát utza.
  • 1864-től jelenik meg a Zidina-környéke utca név azaz Zidina-környke utcza.
  • 1885-től a napjainkban használatos megnevezés kerül az utca névtáblákra, így: "Zidina környék". 

Zidina jelentése horvát eredetre utal, s törökös szóra vezethető vissza. Abban az időben telepedtek le Pécsre a horvátok és a bosnyákok.
A 18-19. században sok szakma mestere a Tettye patak mellé települt. Többen az általuk Zidinának nevezett területen éltek. Ez az elnevezés akkoriban nem utcát jelölt, hanem területet.
Talán ezzel is a mohamedán bosnyákok a török hagyományt követték, akik a török időben a várost nem utcákra, hanem városrészekre osztották fel. Tehát ezen a területen volt a Zidina környék, egy házcsoport a Mindenszentek temploma alatt.

kep_13_havihegyi_hazak_wurm_karoly_1890_06_04.jpgWurm Károly rajza az 1890. évi mediterrán hangulatú városrészről

A Zidina név eredete.
Erről megoszlanak a vélemények. Egy elképzelés szerint nagy fal, védőfal a jelentése, utalva az egészen közel húzódó városfalra, melytől északra áll ez a kis városrész (házcsoport). Sokkal hihetőbb azonban egy másik magyarázat, mely tulajdonképpen szintén falat jelent, csakhogy romos falakat, romokat. Tehát a Zidinai házcsoport valószínűleg régi épületek romjain alakult ki.

De milyen romokra utalhatott a név?
A városfalon kívül épült fel a dominikána apácák pécsi rendháza. Épülésének pontos dátuma ismeretlen (talán a 13-14. századra tehetjük). A dominikánák kolostora valószínűleg a városfal felépülésekor (13. század) már állt s talán az sem véletlen, hogy a falakon kívülre szorult. Az amúgy is túlságosan nagy területet körülölelő városfalat már nem lehetett tovább, nagy északi kitérővel tágítani (Meg döbbentő, de akkor a pécsi városfal nagyobb területet kerített körbe mint az akkori Bécs).

A kolostori ingatlan és az azt körülvevő gazdasági udvar és a kert elhelyezkedését régi telekkönyvek segítségével csak hozzávetőlegesen, de meglehet állapítani. A terepviszonyokat tanulmányozva egyértelműnek látszik, hogy csak a Szikla utca magasságában lehet nagyobb és terjedelmesebb épületet, vagy épületeket elképzelni (templomot és klastromot). Itt, ma is láthatóan egy jelentősebb sík, lapos terület van.

kep_00_terkep_zidina_kornyek_a_kolostor_helye.jpg

Érdekes adat szól arról, hogy 1487-ben még állt a Szentlélek-kolostor és mindössze öt apáca élt falai között. A később elnéptelenedett kolostor és templom romjait széthordták, építkezéseken felhasználták.
A dominikánusok tulajdonába került a Zidinán az egykori apácakolostor maradványa. Ennek építőköveit használták fel - a mai színháztéren felépített - templomuk (1724-1770) és kolostoruk építéséhez.
Egyes források szerint a kolostor templom romjaiból 1738-ban, Olasz község plébániatemplomához is jutott építőanyagul.

havihegyi_utcak_diafilm_0007.jpgHavihegyi mediterrán hangulat az 1970-es években ("Régi Pécs" fotó: Gyürüs)

"Egyéb környékek" magyarázata, hogy több házcsoport is volt ezen a területen

A Zidina környék névvel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy mit is jelent a "környék". Ennek során derült ki, hogy más hasonló "környékek" azaz utca névvel még rendelkező házcsoportok is voltak. 

A Budai külvároshoz tartozik a Havi-hegy is (Kakasvári hegy), de a Ledina is. A Havi-hegy nyugati oldalát (de annak csak egy részét) "Pécsi Tabán" néven is szokták említeni.
A Budai városrészben napjainkra már csak a Zidina környék apró telkei őrizték meg, a "környék" nevet. Tehát azt már tudjuk, hogy több házcsoport is létezett a városrészben, de legtöbb "környék" nevére, már csak egy-két utca név emlékeztet, de volt olyan név is, amit napjainkban már hiába keresünk.
A nevek eredetére több elmélet is van. Csak megemlítem, hogy még a Tettye néveredetére is több létezik (nem csak a "tekke" török eredetre utaló, hanem magyar eredetre is vannak elméletek, "tető, tetejei, tetejí, tettyei). Így a Zidina és a többi környék nevek eredetével kapcsolatban is már sok vita zajlott le.

Mit tudunk a környék lakosságáról?
Kik népesítették be a Budai külváros Havi-hegy, Zidina-környék, Puturluk, Benga nevű részeit?
A déli szláv családok még a török alatt érkeznek ide, és a Puturluk, Zidina, valamint a Benga városrészekben (házcsoportokban) találnak otthonra. Ők voltak a Bosnyákok, kik Bosznia keleti részéből érkeztek és muzulmánok voltak.
A török kiüztése után (1686) lassan visszatér az innen elmenekült magyarok egy kis része és ekkor költöznek Pécsre az első német telepesek. Pécsett katolikus bosnyákok is érkeztek (horvát-bosnyákok). Tömegesen a török kiűzése (1686) után (ők is Boszniából) jöttek jobbágyként, Radonay Mátyás püspök szorgalmazására, először egyházi birtokokra, később világiakra is, részben bosnyák ferencesek vezetésével. Pécsre is települtek, a város Gyükés dűlőjében bosnyák szőlőművelőknek építették a Szent Bertalan kápolnát.
A Tettye alatti területek és a Havi-hegy oldala valószínűleg a sok itt fakadó forrásnak is köszönheti "népszerűségét". (Baráturi-forrás: Ó-forrás: Puturluki-forrás, Püspökmalmi-forrás). A Püspökmalmi-forrás a Böckh János utca 1. sz. ház udvarán fakadt, egy barlangban. A Puturluki-forrás Böckh János utca 33. sz. ház telkén. Mind a két forrás 1930 körül elapadt.

tettyei_sikator_zidina_kornyek_1970-s_evek_diafilm_0001.jpgZidina környék 1970-s évek ("Régi Pécs" fotó: Gyürüs)

"Barátúr környék"
A Barátúr környék egy részének bosnyák a neve. A név "földbe vájt putri, veremház" szóval lehet kapcsolatban, és a városfalon túl épült viskószerű házakra utal. Természetesen különböző források, a nevek eredetére különböző adatokkal szolgálnak. Így az is lehetséges, hogy itt a környéken két Ferenc rendi barát által tulajdonolt malom után kapta a "Barátok malma", "Barátur malma", Barátúr környék nevet. A Barátur környéket csak 1926-ban bontottak fel utcákra. Így a Barátúr környék: Szakmáry, Barátúr és Bosnyák utca lett.
Tehát itt egy utca név megőrizte a környék nevét.

baratur_kornyeke_1865_3.jpg1865 kataszteri térkép részlet a Barátur környékről (ekkor még nem utca név)

"Gáspár környék"
A Gáspár környék név eredete sokáig ismeretlen volt, erre Madas József talált fontos adatokat. Szerinte "Gáspár" nevű háztelepet Schneider Gáspár kanonok, lyceumi tanár létesítette munkáslakások céljára az 1860-as években. 1864-ben a "Gáspár környéken" már 11 munkásház állt. 
A Gáspár környékből Gáspár, Menyhért és Boldizsár utca. Itt csak egy utcanév őrzi a Gáspár környék emlékét.

kep_07_felso-puturluk.jpgFelső Puturluk 

"Puturluk"
A Havi hegy (a török időben Kakasvári hegy) nyugati aljának a neve. Előfordul Poturluk, Puturla alakban is, mely szó Bosnyák muzulmánt jelenthetett. Más vélemény szerint valamikor a környéken állt közkutat az itt lakó német nyelvű lakosság "Putterlock" névvel illette és innen eredeztethető a "Puturluk". A név nem maradt fenn, napjainkban már nem létezik. De 1928-ig mint Alsóputurluk mely később a Szent Vince (Vince) utca, illetve a Felsőputurluk utca pedig csak 1948-ban lett átkeresztelve Majtényi Ferenc utcára.
Így eltűnt a Puturluk név is.

kep_12_also-puturluk_wurm_karoly_1896_09_03.jpgAlsó Puturluk utca - Wurm Károly rajza 1896-ból

A Tettye patak völgyében volt a Tettye, Barátur, Gáspár, Puturluk, Zidina és a Malomszeg nevű részeket.

"Malomszeg"
Ez a név az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően az ipar ide településének köszönheti kialakulását.
Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke tartozik ide. Tehát a "Malomszeg" területére húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is.

kep_14_tettyei_vizeses.jpg

A Benga nevű környék az Ágoston-tértől délre, a mai Ady Endre utca és a Katalin utca keresztezésének részén feküdt

"Benga"
A Benga jelentése cigányul ördög, ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy cigányok lakták, de talán azt jelenti, hogy ez egy ördögi környék. Helye a Márton, Orsolya és a Könyök utca környéke volt. A magyarok és a bosnyákok a benga szót "ördögök földje" jelentéssel használták. Valószínűleg a Havi-hegy déli lejtőjének köves, nehezen megművelhető területe miatt. Területén az évtizedek során, szabályosabb utcák alakultak, lakossága is kicserélődött, így neve is feledésbe ment. Egy feljegyzés szerint, a Tettye utcai bosnyákok lenézték az itt élőket, és így csúfolták őket: "te, bengási".
A Benga házcsoport neve mint közterület név nyom nélkül tűnt el.

A fenti városrészek a Budai külvároshoz tartoznak, de ide tartozik a Ledina is.

"Ledina"
Kisebb településrész a Budai külváros peremén, amely a Felsővámház utca, Rippl-Rónai utca, Endre utca, Vadász utca, Kiss Ernő utca és a Bokor utca által határolt domb, valamint a Zsolnay Mauzóleum és sírkertjének területe. A szerb-horvát ledina "gyep, parlag" alapján a domboldal egy része legelő lehetett, és részben szántó. A Belvárostól viszonylag távol eső dombnak és környékének beépülése a 20. sz. elején kezdődött.

Befejezésül még annyit, hogy ezzel a kis írásommal többek között arra kívántam rámutatni, hogy városunk helytörténete milyen érdekes, izgalmas "titkokat" rejt. 

Érdekes képek. Az alábbi két kép azonos helyen készült, közel száz év különbséggel.

kep_11_zidina_kornyek_1928_tted_toth_tibor_gyujtemeny_1024x.jpgZidina környék - Wurm Károly rajza 1925

kep_11_zidina_kornyek_elado_tarsashaz.jpgZidina környék (Google Street View 2018) 

 

Felhasznált források: 
Imre Gábor: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
Madas József: Pécs belvárosának utcanevei
Madas József: Pécs telkei, házai és utcái
Bezerédy Győző (szerk.), Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái I-II. - 1985
Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában
Bezerédy Győző - Zidina környék (psz 2002.03.02.)
Pesti János - Pécs utcanevei 1554-2004
Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
MTA művészettörténeti kutatócsoportjának forráskiadványai XIII/2., p. 404.
Dunántúli Napló archívuma (library.hungaricana.hu)
Magyar Katolikus Lexikon kísérleti internetes változata 
Pécs város közgyűlésének jegyzőkönyvei 162/1926. (jún.14.)

Hungaricana térképek
Tóth Tibor képeslap gyűjteménye
"Régi Pécs" fénykép gyűjtemény

 

Szólj hozzá

Tettye Török Térkép Pécsi utcák 1956 Pécs Zidina Puturluk