2018. sze 23.

Vasutas bérház az Ispitaalján

írta: Régi Pécs
Vasutas bérház az Ispitaalján

BEVEZETŐ
Pécs egyik legnagyobb bérháza - amely olyan mint egy vár - gyermekként én így láttam. Hatalmas kétszárnyú várkapu, két oldalt bástyákkal, szinte féltem belépni. 
Érdekes emlékem van erről. Én a Kandó Kálmán utca felső részén laktam, és döntenem kellett, hogy a Petőfi utcai városi bérház vagy a MÁV bérház csapatához csatlakozom.
Ez úgy kezdődött, hogy "Pál utcai fiúkat" akartunk játszani. Két bérház, két csapat. A Petőfi utcai fiúkhoz csatlakoztam (sok osztálytársam lakott ott, ez elég komoly érv volt). Hamarosan bekövetkezett az első "bérházcsata". A felső városi bérházat, megtámadták a vasutasok (amit természetesen hadüzenet és egy kis szabály egyeztetés előzött meg). Mint a regényben, a fatelepnek volt egy tót őre, így a városi bérháznak is volt, de ő a "nyulas" bácsi volt. Neki egyáltalán nem tetszett a sok gyerek és az ezzel járó "csatazaj" és ezt elég hangosan a tudomásunkra is hozta.
Takarodjatok el innen, a nyulaim megbolondulnak, nem tudnak enni - valami ilyesmit mondott emlékeim szerint. Az udvar egy szegletében valóban fából tákolt nyúlketrec tornyok álltak, azt mondták, hogy nyúlhúst árul a bácsi.
Így történt, hogy gyorsan vége lett a csatának és ez a magyarázat arra, hogy akkor nem jártam a MÁV bérházban és mégis, most erről a bérházról, a MÁV bérházról szeretnék írni.

01_1955_mav_berhaz.jpgMÁV bérház Kassa - Semmelweis u. sarki külső udvar (később óvoda udvar)

Felvetődik a kérdés. Mi indított arra, hogy a MÁV bérház után kutassak?
Mint minden írásom születésének - ennek is - van egy kis története. Most az indított arra, hogy kutakodjak, mert  valaki levélben azt kérdezte, ismerem-e a MÁV bérház történetét? Nem ismertem!

De kíváncsi lettem rá!
A kérdezőnek valaki azt mesélte, hogy 1910 körül épült a vasút közeli bérház, amit az 1960-as évek környékén vett át a MÁV.


Úgy alakult, hogy szándékom ellenére nem a MÁV bérház építés története lett a cikk vezérfonala (mivel alig találtam adatot az építkezéssel kapcsolatban). Kutakodás közben a lakóterület történetéről, az Ispitaalja városrészről, a bérház környékének lakó környezetének alakulásáról, valamint a bérházban zajló eseményekből viszont sok adat és történet gyűlt össze.
Sajnos arról is említést kell tenni, hogy az épülethez kapcsolódik egy tragikus történelmi esemény, de én most nem részletezném a holokauszt pécsi szörnyűségeit. Erről inkább kicsit másképpen szólnék.


BÉRHÁZ ÉS ISPITAALJA TÖRTÉNET
Pár térképrészlettel igyekszem bemutatni a környék beépítésének történetét. Így alakult ki az Ispitaalja (eredetileg "Ispita alja", így külön írva).

1865_kataszteri_terkep.jpg1865. évi kataszteri térkép (fent a "Polgári korház" a Kórház téri klinika)

A MÁV bérház területe és közvetlen környéke nagyrészt ingoványos, zsombékos volt, feljebb kaszáló, rét és kert. Az Ispitaalja nevű városrész, a Kórház téri Ispotály (városi kórház) alatti, attól délre eső terület. A kórház közelében - a Rákóczi út elején - 1850 körül épültek Ispitaaljához tartozó első lakóházak, majd az 1860-as és 1870-es években a Rét utca északi felén beépült a valamikori püspöki veteményeskert. A Rét utca a nevét egyértelműen az utca nyugati felén elterülő rétről kapta.

1911_terkep_tervezett_utcak.jpg1911. évi térkép - szab. kir. város tervezett utcák (de nem így valósult meg)

1903-ban felépül az Elmegyógyintézet, ettől lejjebb a Ráth (József Attila) utca és Bajnok utca területen 1911 körül felépülnek az első lakóházak. Az alábbi 1912-es térképen még nem látható a "Julián Egyesület fiúinternátusa és tanoncotthona" azaz a későbbi Gyermek klinika épülete. Csakhogy ne legyen félreérthető; a Julián Egyesület épülete 1914-ben készült el. Az egykori pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével, a Gyermekklinika 1924-ben vette birtokba az épületet.
Ezekben az években a mai Mártírok útján (akkor Báró Bánffy Dezső utca) még egyetlen épület sem állt, elég egyértelmű következtetés az, hogy ekkor még a MÁV bérház sem épült fel.

1912_szab_kir_varos_belsosege.jpg1912 évi Pécs szab. kir. város belsősége (Ráth utca a mai József Attila utca)

Az első világháborút követően Pécs városának tennie kellett valamit a kialakult lakásínség enyhítése érdekében, így a város kénytelen volt a már említett vizes, mocsaras részek feltöltésével építési telkeket nyerni. Ez az építési terület Megyeri útig húzódott. Ilyen, eredetileg vizenyős területre épült fel a Báró Bánffy Dezső (a mai Mártírok) út és a MÁV bérház is.

varosi_berhazak_ispitalja_19xx_zsabokorszky_2.jpg1920-s évek vége felé előtérben a mai Köztársaság tér első lakóépületei,
bal szélen a Petőfi - József Attila utcai városi bérház

MÁV BÉRHÁZ
1925-ben készült térképeken már látható Báró Bánffy Dezső (Mártirok) utcai MÁV bérház kontúrja (piros szinnel kiemelve). A fellelt adatokból egyértelműen kiderül, hogy ezt a hatalmas épülettömböt Marsay (Marovits) Andor építőmester vállalkozása kivitelezte. Az építkezés mindössze (!) két évig tartott, 1922-1923-ban.

1925_terkep_2_1024x_jelolt.jpg1925 évi szab. kir. város térképe
(A térképen látható terek és utcák egy része csak terv volt, de ez már hasonlít a mai képhez)

Valamikor Marsay Andor építőipari vállalkozása volt Pécs egyik legnagyobb kivitelező cége. Ő kapta meg a Dunagőzhajózási Társaságnak (DGT) készülő lakások és kommunális beruházások, valamint az Irányi Dániel téri bérház (Búza tér 8.), Szent Mór Kollégium és még sok nagy épület kivitelezését, így a MÁV bérház építését is.

02_1959_legi-fenykep_mav_berhaz_bejelolt.jpg1959 évi légi-fénykép

Sajnos a bérház tervezőjének a nevét nem tudtam beazonosítani, neve nem szerepel egyik általam ismert adatgyűjteményben sem.
Van ahol olvasható, hogy Pilch Andor 1912-ben építette a MÁV bérházát, de ez nem tévesztendő össze a Bánffy Dezső (Mártírok) utcai MÁV bérházzal, mert ez a Légszeszgyár utcában felépült MÁV üzletvezetői lakások bérháza.

A MÁV bérház több évtizeden keresztül élte a bérházak szokásos hétköznapi életét. Különlegesen nagy esemény sokáig nem zavarta meg napjait.

De sajnos eljött ez a nap is!
A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy 1944. április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. A határidő többszöri módosítását követően végül 1944. május 20-án, szombaton este zárták le a gettót.

Sokan úgy tudják, hogy a MÁV bérház volt a gettó, de ennél nagyobb területen volt. A MÁV bérháztól nyugati irányba, a báró Bánífy Dezső (Mártírok), a Vas Gereben, Kassa utcák által határolt terület is ide tartozott. Ez azt jelentette, hogy a területen volt valamennyi lakásból kiköltöztették az eredeti lakókat.

Az élet kínkeserves volt, hiszen több ezer ember zsúfolódott össze, ott ahol csak százaknak jutott volna megfelelő hely. Nem tudható biztosan, hány zsidó élt a gettóban, számuk 2.700 és 3.400 közöttire tehető. (A hatóságok eredetileg 3400, sárga csillag viselésére kötelezett zsidó költözésével számoltak.)
Hogy lehet így élni? Elképzelhetetlen a normális élet egy ilyen helyen. De mégis, egy hihetetlen esemény volt a gettó falai között, talán az országban nem is történt ilyen sehol.
Esküvő a gettóban! 

 03_1944_eskuv_a_pecsi_gettoban.jpgJobbra a menyasszony Scheidler Magda és mögötte a vőlegény, Korda Sándor. 

Ez az érdekes történetet a Múlt és jövő zsidó kulturális folyóiratban jelent meg, Kiss Iván tollából, Esküvő a gettóban címmel. A fénykép "United States Holocaust Memorial Museum" archívumából származik..

De térjünk vissza a bérház építéstörténetéhez.
A bérház eredeti megrendelője nem a MÁV volt? Mert az volt az állítás, hogy a bérházat "az 1960-as évek környékén vette át a MÁV"
Nézzük az alábbi fényképet.

04_1955_mav_berhaz_hatterben_uj_berhaz.jpgMÁV bérház Kassa - Semmelweis u. sarkán lévő "külső" udvara 

A felvétel  - a fortepan gyűjteményben található dátum szerint - 1955-ben készült. Ezt az udvart a környékbeliek inkább úgy ismerik jobban, mint a MÁV óvoda. A képen egyértelműen látszik, hogy az udvart a MÁV-nál alkalmazott szabvány betonkerítés határolta. Még egy érdekesség a fényképen, a közelebbi emeletes épület - a Kassa és Semmelweis  utca sarkán - szintén MÁV bérháznak épült.

05_1949_07_22_uj_mav_berhaz_epul_kassa_utca_dn_1949.jpg

Mint a fenti 1949 évi újságcikkből kiderül, a Kassa u. és a Semmelweis utcai telkekre három bérház felépítését tervezték. Ebből két MÁV lakóház épült fel, adta hírül a helyi újság 1962 januárban. (Itt a dátumoknál van egy kis zűr, mert az 1955 évi fényképen nem lehetne látható a később átadott bérház. Így valószínűleg a MÁV kerítéses fénykép is 1962-ben készült, tehát a fortepan gyűjtemény dátuma téves lehet.)

Az viszont biztos, hogy a Semmelweis utcai új MÁV házak átadásának évében, 1962-ben tatarozták a nagy bérházat.

06_1962_tatarozzak_a_mav_berhazat_dn_1962_09_26.jpg

Nem ez volt az utolsó tatarozás ebben a hatalmas épületkomplexumban. még több komoly felújításon, sőt átépítésen is átesett az épület.

1945 után politikai és kulturális események is zajlottak a bérház falai közt. Ilyen politikai események voltak, hogy a terület Városi tanácstagok fogadó óráikat itt tartották illetve rendszeresen a MÁV óvoda (Semmelweis utcai oldalon) helyiségei választások helyszíne volt.

7_vasutas_berhaz_udvara_1_muranyi_ivan.jpegA vasutas bérház udvara (kb. az 1970-es évek) - fotó forrása: Murányi Iván gyűjtemény

Gondolom a választásoknál emlékezetesebb események voltak az itt tartott vasutas napok.

Egy ilyen rendezvényen a felnőttek és a gyerekek is találtak megfelelő szórakoztató programot, mint például: 
- Szórakoztató sportműsort rendeznek a gyermekek részére a MÄV bérház udvarán a PVSK szakosztály bevonásával, 
- de volt, rollerverseny, gyermek kerékpárverseny, lepényevés, stb. majd a győzteseik jutalmazása, 
- vagy kötélhúzást és zsákbafutás a vasutas gyerekek szórakoztatására, 
- de volt tornabemutató és ökölvívó bemutató is. 

 A bérház a mai formáját 2000-ben történt átépítés során kapta, ekkor a tetőtérben új lakásokat alakítottak ki. 37 db 32-85 négyzetméter alapterületű lakást építettek a tetőtérben.

2018-s_evek_legi-fenykep_2.jpg

 

Felhasznált sorrások:
- Csorba Győző Könyvtár - Murányi Iván fényképgyűjtemény
- Kiss Iván - Esküvő a gettóban
- United States Holocaust Memorial Museum
- Dunántúli Napló archívum
- Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára – Térképek
- Légi-fénykép részlet - fentrol.hu 
- Légi-fénykép - Google Maps

 

 

Szólj hozzá

Építőipar Semmelweis utca MÁV bérház