2018. máj 26.

Petőfisek voltunk

írta: Régi Pécs
Petőfisek voltunk

Régi tervem volt, hogy régi iskolámról, a Petőfi utcai Általános Iskoláról írjak, és persze egy új írás megjelenésének is itt volt már az ideje. Sajnos már nincs hova visszamenni nosztalgiázni, folyósok tablóit nézegetni. Itt már osztálytalálkozót sem tarthatunk, már nincs iskolánk. Az  épület még áll, de napjainkban nem kisiskolások hangjától zajos az épület, már nem általános iskola. 

De azért lelkesen elkezdtem az adatgyűjtést. Közben úgy éreztem, ez most nem jön össze. A Fiume azaz a Petőfi utcai  iskoláról nem találni tanulmányt, története így nehezen kideríthető. Lassan azért innen-onnan egyre több részletet ismertem meg az iskola történetéből és pesszimizmusom ellenére, elég terjedelmesre sikerült eme kis megemlékezésem. 

Kutatás közben egy, a két világháború közötti elemi népiskolákról szóló tanulmányban meglepődve olvastam, hogy 1922-ben már létezett egy Fiume utcai iskola. Mi pécsi "Petőfisek" természetesen tudjuk, hogy az iskolánk neve eredetileg Fiume utcai iskola volt, ezért megörültem ennek az információnak. 

1922-es tanulmány erre vonatkozó sora: 
"Fiume utcai népiskola egy kisebb létszámú, 2 tantermes (76 m2) létesítmény. Egy tanítónő, I. és II. osztály, 16 beírt tanulóval."

elemi_nepiskola_enterior.jpg1920-s évekbeli iskola enteriőr Magyar Nemzeti Múzeum kiállításáról

Az 1920-s években előfordult, hogy iskolai tanterem kialakítására a város bérbe vett egy-egy házat. Így az is lehetséges, hogy a 76 m2-es Fiume utcai 2 tantermes népiskola is egy ilyen bérelt házban működött?  Ez majdnem megtévesztett. De ez nem lehet a későbbi Petőfi utcai iskola és ennek egyszerű oka van.

Mikor is volt az iskolánk utcájának a neve Fiume? Bevallom, hogy valamikor úgy képzeltem, hogy a Petőfi utca név előtt, csak Fiume volt  az eredeti neve. De nem jól gondoltam.

Régi térképek segítségével próbáltam az utca történetét kibogozni. 
1895-ben még nem létezett Fiume és Petőfi utca sem.
1904-ben már létezik a Petőfi Sándor utca, de még csak a Szigeti út feletti részen. 1911-es évben már közel a József Attila utca vonaláig húzódik az utca.
1925 és 1930 között kiadott térképeken a Petőfi Sándor utca hossza már a mainak felel meg.
Itt lesz érdekes a történet, mert 1930-ban két részre osztják a Petőfi Sándor utcát. A Szigeti út feletti rész Petőfi, attól délre lévő pedig Fiume utca lesz. 1944-es térképen még mindig Fiume utca szerepel az iskola címében. Az 1950-es évek első felében az iskoláról szóló cikkek még Fiume utcai iskoláról szólnak, 1958-ban ismét Petőfi utca a neve.

Tehát a Fiume utca 1930-tól az 1950-es évek végéig létezett.

De akkor a fent említett 1922. évi Fiume utcai két tantermes iskola, hol volt? Pécs Szabolcs nevű városrészében, ez lett később a Szabó István utca.

Szieberth Róbert elemi népiskolai felügyelő-igazgatónak köszönhetjük a Fiume (Petőfi) utcai iskolát. Általa alapított elemi iskolák közül negyedikként a Fiume utcai Elemi Népiskola nyitotta meg kapuit. 

Az épületet 1931. november 12-én adták át az oktatásnak.

1931_fiume_petofi_utcai_elemi_iskola_vadonatuj_epulete_1931.jpg

Terveit a budapesti Müller Félix építészmérnök készítette. Egyes vélemények szerint ekkor ez volt egész Magyarország egyik legszebb elemi iskolája. Szerintem is díszes, impozáns az épület, de természetesen nem a mai lehangoló, elhanyagolt állapota szerint gondolom így.

2013_petofi_utcai_iskola_800x.jpg

Az épület kivitelezésére - a törvények értelmében - versenytárgyalást írtak ki. Ez alapján a közgyűlés a Kalmár Dezső és Társai építési vállalkozó céget bízta meg a kőművesmunkákkal. Az építkezés igen hosszú ideig, több mint két évig tartott.
Az épületben helyet kapott 12 tanterem. Hat tanterem a magasföldszinten, pedig az emeleten. Az épület elrendezése „L” alakú, így tulajdonképpen két főépületről beszélhetünk. Az épület egyik szárnyát a fiú osztályok, másikat a leány osztályok használták. A termek mindegyike közel 60 négyzetméter alapterületű volt.

A kor szokásának megfelelően a fiuk és a lányok külön osztályba jártak, sőt másik bejáraton kellet bemenni az iskolába is. Mivel két udvara volt (belső és a külső Fiume utcai) itt is egymástól elválasztva játszhattak a diákok.

kep0006_leany_osztaly_1930-as_evek.jpgEgy lány osztály az 1930-as évekből

kep0004_fiu_osztaly_1930-as_evek.jpgFiú osztály az 1930-as évekből

Külön igazgatói lakás is épült, de ez nem az épületben került elhelyezésre, mint általában a többi iskola esetében, hanem az udvar egyik részében, külön bejárattal a Szilágyi Dezső utca felől.

03alsofoldszinti_alaprajz.jpg

Nézegetem a tervrajzot, de valami nem stimmel. Első gondoltam volt, hogy talán összekeverték az utca neveket. Ha fent van észak (ahogyan a terveken szokás) akkor az utcák jó helyen vannak de az iskola akkor sem így néz ki!

De olvasom, hogy az eredeti tervekkel ellentétben bizonyos változtatások történtek. Az építkezések alatt a tájolást megváltoztatták, így az elkészült épület két homlokzati része a Nagyvárad utcára és a Fiume utcára néz. Tulajdonképpen az épület 90 fokkal lett elforgatva, az igazgatói lakással együtt.

kep0002_nevelotestulet_sz_1930-_as_evekben_1024x.jpgNevelőtestület az 1930-as években

A második világháború - lényegében 1942-től - megzavarta az iskolák életét. A tanítás több iskolában szünetelt, mert az épületeket katonai célokra használták. Volt, hogy egy iskolában kórházat rendeztek be vagy katonák szálláshelye lett, de a szénhiány miatt is szünetelt több iskolában a tanítás.

Pécsett a háborúban az iskolák épületkárt nem szenvedtek, de a berendezések nagy része megrongálódott, eltűnt mert kifosztották vagy teljesen elpusztult.

Mikor vége lett a háborúnak és lassan visszatért az élet a városba az iskolákban elkezdődhetett volna a tanítás, de ennek sok akadálya volt.

Derűlátó képet ír le a korabeli sajtó:

"Az autók kavargása mind nyüzsgőbb, a járdákon derűs köszöntés pattog oroszul, bolgárul, ukránul, magyarul. Tarka, itt soha nem látott etnográfiai kép tárul a néző elé. A sokmilliós hadsereg minden fajtájú katonája nézelődik most az ódon város falai között és az őslakó aki már magához tért az első órák riadalmából, most barátságos, bizakodó kíváncsiskodással tekint a száz csodát járt veteránok felé."

- Az üzletek jó része nyitva van.
- Lassan mégis optimizmus lesz úrrá a lelkeken.
- A városi közmunkákban kivétel nélküi résztvesz minden társadalmi réteg.
- A templomok tele vannak hívőkkel, az istentiszteletek rendje zavartalan.
- A város villanyvilágítása zavartalan és rövidesen ismét megindul a gázszolgáltatás is. A piacokon normális a forgalom.

"A városháza homlokzatán lengő vörös, piros-fehér-zöld és kék-sárga zászlók mégis bizakodást hirdetnek felénk: az a hadsereg, amely birtokba vette Sopianae ősi városát, végső diadalában is biztosítani fogja nemzeti és emberi eszményeink sértetlenségét, biztosítani fogja életünk békéjét és szorgos munkánk zavartalanságát."

Dn 1944.12.18. - "Két elemi iskolában megindult a tanítás. Bártfa-utcai és Megyeri-kertvárosi állami népiskolák I-IV. osztályaiban"

1945-01-09_02_tanugyi_hirek_tanitas_megkezdese_a_nepiskolakban.jpg

Eközben a városban sem állt még helyre a rend.

Dn. 1945.01.09. - "A rendőrség újabb felhívása a fegyverek beszolgáltatására.
Az orosz katonai parancsnokság T. sz. parancsa értelmében minden fegyvert be kell szolgáltatni."

De sokan a kifosztott üzletének, vállalkozásának berendezési tárgyait, szerszámait, mások a lakásukból eltulajdonított tárgyakat keresték.

Dn. 1945.01.12. "Többen látták és ismerik azt az egyént, aki Continental táskaírógépűnket üzlethelyiségünkből elvitte. Felkérjűk, hogy azonnal hozza vissza, mert a feljelentést megteszszük ellene.
Haladás Nyomda Rt."

Dn. 1945.01.10. "Felkérem mindazokat, akik Rákóczi-út 35. sz. alatti lakásomból berendezési és egyéb holmit elvittek, azokat — kellemetlenségek elkerülése végett — haladéktalanul visszaszármaztatni sziveskedjenek.
Gyulay Pál"

1945-02-18_a_tanitas_megkezdese_a_fiume-_utcai_all_nepiskolaban.jpg

A Fiume (Petőfi) utcai iskolában megkezdődik a tanítás, de csak látszólag, mert nem itt az iskolában. Még 1946-ban és 1948-ban is bizonytalan, hogy mikor kezdődik meg az oktatás az iskola épületében, ha egyáltalán megkezdődik.

Érdekes hír jelent meg 1947. június 24-én. "Hol lesz a Széchenyi gimnázium?" 

1947-06-24_hol_lesz_a_szechenyi_gimnazium_fiume_utcaban.jpg

A fenti hír szerint felmerült az a gondolat, hogy ide a Petőfi utcai iskolába helyezik el a Széchenyi gimnáziumot. Tehát a tornaterem és a rajzterem hiánya miatt maradt általános iskola az épületben?

Az alábbi hír is érdekes, mivel ebből kiderül, hogy öt évig nem itt a Petőfi utcában működöt az iskola (bár a cikk szerint még 1947. augusztus végén is Fiume utcai iskola volt a neve)!

1947-08-29_fiume_utcai_iskola_ujra_visszakerul_a_helyere.jpg

Csak elbeszélések alapján van némi információm arról, hogy az iskolát a háború alatt katonai célra is használták, de van aki úgy emlékszik, hogy a kitelepítésre ítélt svábokat is ideiglenesen itt, az iskolában szállásolták el.  

1949-09-09_az_altalanos_iskolak_taneroinek_uj_beosztasa.jpg

1949. szeptember 9.-én a Dunántúli Naplóban jelent meg az alábbi tanügyi utasítás, melyből megtudhatjuk az általános iskola 1949 évi tanárainak nevét.
A tankerületi főigazgató felhívja a pécsi állami általános iskolai tanítókat és tanárokat, hogy szolgálati helyükön 1949. szeptember 10-én, szombaton, délelőtt 9 órakor valamennyien jelenjenek meg. A tanerők beosztását az alábbiakban közöljük,

Fiume-utcai iskola tanárai:
Bezzegh Zoltán, Devich Miklósné, Bálványi Lajos, Cseresznyés József, Dózsa Béla, dr. Fekete Béla, Gergelics Jolán, Horváth József, Kozma Mária, Lakatos József, Muszti László, Pál Sámuelné, Pető Lászlóné, Rozgonyí Miklósné, Sreler Istvánné, Szentirmai Gyuláné, Lázári Viktor, Horváth Lajosné, özv. Fogei Dömötörné, Asszonyi Lászlóné, dr. Boros Istvánné, Nagybatonyi Erzsébet, Lenkefi Sándor, dr. Simándiné, Perjés Péter, Borbély Ilona, Palásti Gabriella.

Nekem különösen döbbenetes élmény volt mikor megpillantottam az első nevet: Bezzegh Zoltán Az általános iskolában nem, de a középiskolában (a "kis Pollackban") tanárom volt és rajzot, ábrázoló geometriát tanított. 

1949_11_03_szocialista_freskok_az_iskolakban_bezzeg_zoltan.jpg

Egy kortörténeti érdekességre bukkantam az egyik 1949. novemberi lapban.

Három festőművész, három iskolában. Az Ágoston téri iskolában Gádor Emil, a pécsi leánygimnáziumban Kelle Sándor és a harmadik festőművész-tanár Bezzegh Zoltán aki a Petőfi akkor Fiume utcai iskolában készített el egy freskót.

szocreal_1.jpgA fenti szocreál mű csak illusztráció

Nagy örömömre a korabeli újságcikk ismerteti a "freskók" keletkezésének történetét és részletesen leírja a képek témáját is.

A tanév megnyitása után három pécsi festőművész tanár tanácskozásra gyűlt össze. Megállapították, hogy az iskola, életében történt gyökeres fordulatot festményekben is meg kell eleveníteni. Az elhatározást tett követte.
Néhány nap múlva a diákok leszedték a falakról a régi képeket és padokból, deszkákból állványokat készítettek.
Az állványra felkapaszkodott a fehér köpenyes tanár és fürgén vázolni kezdte azt, amit mondani akar növendékeinek. A Fiume utcai iskolában Bezzegh Zoltán alkotott az iskola folyósóján:

Csak hamar alakulni kezdett a fal az iskolákban és a sok buksi, fejű diák csodálkozó kíváncsisággal állta körül a művésztanárokat.

- Ebből cipő lesz! — kiáltott az egyik boldog örömmel, hogy lám ő kitalálta, hogy mi az a fekete folt, amit éppen ecsettel simogat a tanárja.
Így alakult ki a Fiume utcai iskola folyosóján a gyári munkás alakja, aki öntudatos tekintettel vezeti gyermekét az iskola felé. A következő képen már tanúi lehetünk annak, hogy mit ad az iskola a gyermekeknek.

Mértanórát látjuk a tanulót egy rajztábla fölé hajolni, alatta az életben hasznosítja a mértanórám tanultakat, mint mérnök vezeti az építkezést.
Tovább megyünk: vegytanórái ábrázol a kis magyarázó kép a gyermekek érdeklődő arccal állják körül tanárukat, aki kémcsővel a kezében lombikok között magyaráz. Alatta a vegyiparban dolgozó munkást láthatjuk, aki jól megtanulta mindazt amit annak idején kis diáik korában magyarázták.

 A fenti cikk alapján már eltudjuk képzelni, hogyan is nézhettek ki a folyosó falára festett képek. Úgy tudom, hogy csak pár évig díszítette a falakat, majd - gondolom - lefestették.

Bezzeg Zoltán nevét több esetben is említik a helyi újságban, mint például a Baranyai Pécsi Képzőművészek Szinyei csoportjának kiállítása alkalmából. De Képzőművész Szövetség pécsi csoportjának 1953 őszi akvarell kiállításán is szerepel műveivel.

Ha létezne még a Petőfi utcai Általános Iskola, bizonyára ott is létrehoztak volna egy dicsőség táblát. Bár én nem ismerem a teljes listát, de magam is ismerek híressé vált művész embereket, kiváló sportolókat, vagy ismerté vált orvosokat kik itt koptatták az iskola padjait.

tolnai_ikrek_az_iskolaban_1950_korul.jpgTolnai ikrek a Petőfi utcai iskolában 1950 körül (jobbra az első padban)

A dicsőség tábla névsorából kiemelkednek a Tolnai tornászlányok, Tolnai Klári és Tolnai Márta. Itt az iskolában fedezte fel az ikreket Horváth Leona és alapozta meg sportsikereiket a Pécsi Vasutas Sportkörben, majd a PVSK tornacsoportjában folytatták.

Kevesen tudják, hogy Tolnai Márta volt a PVSK egyik legeredményesebb versenyzője. Csapatban két Olimpián is  az 5. helyet szerezte meg (Tokió 1964 és Mexikó 1968), nem mellékesen 1966-ban Dortmundban a Világbajnokságon is 5. lett. Testvére, Klári is kiváló tornász volt.

kep0007_kereszturi_erika.jpg

A fenti képen Keresztúrí Erika - ki szintén Petőfis volt. "Hat évet töltött NDK-ban, a tühringiai rudolstadti operatársulatnál és ezalatt tíz főszerepben énekelt németül." - írta hazatérésekor 1988. árilisban a Dunántúli Napló.

Akik az elmúlt rendszerben jártak az általánosba - ha akarták, ha nem - kisdobosok és úttörők is voltak. Persze a gyerekeknek ez nem politikát, hanem kék vagy piros kendőt és főleg kirándulást, táborozást jelentett.

kep0005_csapatzaszlo_bevonulas_1989_1200x.jpgCsapatzászló bevonulás 1989

Ha jól gondolom ez lehetett az utolsó úttörő ünnepség a Petőfi iskolában. 

Az írásban szereplő iskolai fényképek, csoportképek Dr. Sikó Ágnes jóvoltából kerültek a "Régi Pécs" birtokába. Természetesen köszönöm a bizalmat és természetesen külön köszönet az iskola utolsó igazgatójának, Légrádi Istvánnak, ki értékes fénykép gyűjteményét átadta.

_legradi_istvan_1.jpgLégrádi István általános iskolai igazgató 
(magyar-ének-zene szakos tanár, nyugalmazott igazgató, tolmács, idegenvezető, zeneszerző)

 

Felhasznált források:
1. Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában
(Baranya Megyei Levéltár évkönyve / 1982).
2. Kult László: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
3. Kult László: A Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola építési dokumentumai (1928–1931)
4. Pécsi Vasutas Sportkör honlapja
6. Dunántúli Napló archívuma

 

Szólj hozzá

Iskolák Petőfi utca Fiume utca