2015. júl 09.

Széchenyi téri Zsolnay házak avagy hol is volt a Zsolnay Áruház

írta: Régi Pécs
Széchenyi téri Zsolnay házak  avagy hol is volt a Zsolnay Áruház

A Zsolnay név hallatán mindenki a Zsolnay gyárakra, a keramikus dinasztiára gondol. De honnan teremtette elő a család a gyáralapításhoz szükséges tőkét. A Zsolnay kereskedők történetét nem elegen ismerik és szerintem nem eléggé ismert, hogy a Széchenyi téren ma is áll a család tőkéjét előteremtő mind két Zsolnay ház. Ez volt a család otthona és itt létesült a gazdagságot biztosító családi kereskedés.

zsolnay_emblema.jpg

A Zsolnay család jegyzett története az 1700-as években kezdődik. Legtöbb Zsolnay család történetével foglalkozó írás, Zsolnay Vilmos életrajzával kezdődik, hiszen ő volt a Zsolnay gyár megalapítója és ő volt az új eljárások, anyagok, mázak kifejlesztője is. Természetesen ezek az életrajzok megemlítik Zsolnay Miklós kereskedőt is, hiszen az anyagi fedezetet az ő kereskedői tehetsége alapozta meg.

Kezdjük egy-két generációval előbb, a Zsolnay kereskedés kezdetét is megelőző időkből.

zsolnay_miklos_alapito.jpgZsolnay Miklós dinasztia alapító fiatalon

A gyárat alapító család Szombathelyről származik, innen költözött Pécsre Zsolnay József szabómester a 18. század végén. Természetesen egy szabómesterről nem igazán maradtak fenn írott emlékek, de azért az kideríthető volt, hogy Zsolnay József 1770 október 20.-n született valószínűleg Szombathelyen (elhunyt 1817). A szabómester Edelmeyer Katalinnal (1766-1840) kötött házasságot 1795 körül. A házasságból  hat gyermeke született. Első szülött fia Ignác (1797) majd Miklós (1800), János (1802), József (1804), Ferenc (1807) és Teréz (1809) követte.

A gyerekek sorsáról annyit lehet tudni, hogy az apa mesterségét József örökölte és vitte tovább, János pedig pékmester lett, de a leghíresebb gyermek egyértelműen a Zsolnay dinasztia alapítója a későbbi kereskedő, Miklós volt.

zsolnay_jozsef_haza.jpgZsolnay József háza a Deák utcában volt (ma Jókai utca)

Zsolnay Miklós 1800 február 16.-n született. Kereskedői tehetségét az is mutatja, hogy 28 évesen az akkori Fünfkirchen  azaz Pécs harmadik kereskedőjeként, a Fő tér alsó sarkában egy fabódéban nyitotta meg dohány-, norinbergi- és rövidáru kereskedését.
A Zsolnay család ekkor a Deák utcai régi szülői házban lakott (a Jókai utca 2. számú ház helyén), ez a ház a Kis-térhez (Jókai térhez) közel volt és így a Fő téri kereskedés is könnyen megközelíthető volt.

Csak egy kis kitérő, mert az a szó, hogy norinbergi típusú kereskedés, még a későbbiekben is előkerül. Mit is takar a norinbergi kereskedés fogalma. Még napjainkban is használják a kereskedők ezt a megnevezést, ami lényegében mindenféle játék és papíráru kereskedést takar. Mivel valamikor a mechanikus és egyéb játékok szinte kizárólag Németországból kerültek hazánkba és a származási helyük a Németországi játékgyártás fellegváraként ismert Nürnberg városa volt, így ezeknek az áruknak a nálunk elterjedt elnevezése "norinbergi áru" lett.

zsolnay_miklos_kereskedo.jpgZsolnay Miklós gazdag pécsi kereskedő

Zsolnay Miklós kereskedőnek 1826-ban született Ignác nevű fia, majd rá két évre világra jött Vilmos fia is. 

A Fő tér és a Mária utca sarkán 1700-as évek második felében, építette fel Hegedüs németbolyi uradalmi prefektus emeletes házát. Ez az épület 1836-tól a Pécsi Polgári Kaszinó épülete lett. A Pécsi Polgári Kaszinó alatt három üres telek is volt. Közvetlenül mellette álló telken 1846-ban épült fel az első Nádor, azaz eredeti nevén "Szálló a Nádorhoz" épület.

zsolnay_1790_fo_ter.jpgA pécsi Fő tér az 1700-as évek vége felé (a felső emeletes épület a Polgári Casino)

Pécs az 1840-es évek végén 18 ezres lélekszámú szabad királyi város volt, 780 iparossal akik természetesen szigorúan céhekbe tömörülve működtek. Ekkor a városban 45 kereskedő van bejegyezve és a korabeli feljegyzések a négy legjobb közt említik Zsolnay Miklóst.

zsolnay_1850_zsolnayhazak.jpgBalra a két középső épület a Zsolnay család tulajdona

Zsolnay Miklós még 1845-ben a várostól megvásárolta másik két üres Fő téri telket és ezekre kb. 1846-ban két emeletes házat épített. Itt nyílott meg az "Amerikaihoz" címzett üzlet és ezzel megalapozta a család jövőjét.

Zsolnay Miklós vérbeli üzletember volt, és Vilmos fiát is kereskedőnek szánta.

Tizenegy éves korában oda állította a pult mögé, és ötévi inaskodása múltán a bécsi Politechnikum kereskedelmi tagozatára küldte, annak elvégzése után pedig, a kor szokásának megfelelően, vándorútra: bécsi, frankfurti, drezdai, müncheni nagy kereskedőházakhoz gyakornoknak. Zsolnay Vilmos szorgalmasan tanulta mesterségét, de minden kevés szabad idejét, gyermekkori vágyát kielégítendő, amelytől az apai szigor eltérítette, festészeti tanulmányokkal töltötte. 1847-ben tért vissza Pécsre. 1848-ban mint a városi nemzetőrség tagja küzdött a szabadságharc sikeréért.

zsolnay_vilmos_arucsarnoka1.jpgZsolnay Vilmos Fő téri Árucsarnokának (Áruházának) németnyelvű reklámja

Az önkényuralom első esztendeiben apja üzletében tevékenykedett, és amikor huszonöt éves lett, 1853-ban apja kiadta örökségét azaz átvette apjától a főtéri divat- és norinbergiáru-üzletét (rövidáru és játék), melyet áruházzá fejlesztett. Apja Miklós persze igazi kereskedőhöz méltóan nem adta csak úgy ingyen fiának az üzletet, hanem tisztes kamattal terhelt kölcsönt adott fiának Vilmosnak az üzlet megvételére.

További terjeszkedésen is gondolkodott Zsolnay Vilmos ezért 1858-ban megvette az öreg, lelakott, Király utcai Obadics-házat. (Itt működött - 1804-1858 évek között - az Obadich család kereskedése.) 

zsolnay_norinbergi_bolt.jpgEgy norinbergi áruház (illusztráció)

Engedélyt kapott egy kétemeletes ház és egy a főtérre kivezető, üvegtetős átjáró építésére. A terveket egy bécsi építésszel készíttette, s amikor eredeti elgondolását - ti. hogy az épületet saját fejlesztésű léggázzal világítsa - megvalósíthatatlannak látta, a házat kettő helyett háromemeletesre építtette. Abban az időben egy vidéki városban ilyen nagyarányú építkezésbe csak magabiztos, nagyvonalú ember foghatott. 1860-ban készen állt az épület (ez a Király utca "Bazár" épület). 

zsolnay_vilmos_arucsarnoka2.jpgA Király utca épület látható a Zsolnay Vilmos Árucsarnoka reklámon.

Bizonyára megvásárolta az üvegezett átjáróval összekötött szülői házat is, mert ettől kezdve megszűnt az üzletre és a lakásra vonatkozó bérszerződése. Bővítette az áruválasztékot is: rövidáru, porcelán, üveg, kőedény, lakatosáruk, szerszámok, hangszerek, templomi kegyszerek, vegyes különlegességek, a nagy trafik, majd később tükrök, csillárok, keretek, tapéták, bútorszövetek, szőnyegek és egy gazdag bútorraktár tartoztak kereskedelmi tevékenységének körébe. 

Jól ment az üzlet. Nemcsak a környék boltjait látta el áruval, hanem kapcsolatban volt külföldi kereskedőházakkal is. Tőkéjét jól kamatoztatta. A 1860-as évek elejére a kölcsönt is visszafizethette apjának, és tőkeszámlája 25 000 forintot tüntetett fel már. Zsolnay Vilmosnak ugyanis kereskedésén kívül más vállalkozásai is voltak. Szőlőt vásárolva, bekapcsolódott a borkereskedelembe, és meglátva a kereskedelmi kertészet jövőjét, műkertészetet rendezett be (a későbbi gyár helyén).

Zsolnay Vilmos 1865-ben átvette Ignác bátyja inkább csak fazekasműhelynek nevezhető keménycserép-manufaktúráját, hogy testvérét a végleges bukástól megmentse. Ezzel nagy fordulat következett be életében, kereskedőből, agyagművész lett. Ekkor harminchét éves volt. Mintha mindig is fazekasmester szeretett volna lenni mert az elmulasztott esztendőket lázas türelmetlenséggel igyekezett pótolni és megtanulni a mesterséget.

1866-ban Zsolnay Vilmos, testvérét, Imrét veszi maga mellé a "Bazár" vezetésére. 1874-ben felszámolta Széchenyi (Fő) téri üzletét, hogy a kerámiával foglalkozhasson és innentől már a család történet a Zsolnay gyárban folytatódik.

 01_pecs-baranyai_kozponti_takarekpenztar.jpg1880-as években a Zsolnay házak homlokzatának a közepén még olvasható a "BAZÁR" felirat

zsolnay_haz_2.jpgA Zsolnay bazár Széchenyi téri épületének rajza a reklámról

zsolnay_haz_1.jpgA Zsolnay bazár Király utcai épületének rajza a reklámról

Szólj hozzá

Zsolnay Kereskedelem