2014. aug 14.

Az első pécsi "foot-ball" pályákról

írta: Régi Pécs
Az első pécsi "foot-ball" pályákról

A PÉCSI FOCI ELSŐ ÉVEI AVAGY HOL VOLT A RÁTH UTCAI SPORTPÁLYA?

A magyar labdarúgás megszületéséről csak annyit, hogy az 1870-es években több ízben is hoztak labdát Angliából Magyarországra, a sportág azonban ekkor még nem honosodott meg.

Molnár Lajos - Atlétikai gyakorlatok című, 1879-ben megjelent könyvéből 2.jpg

Molnár Lajos - Atlétikai gyakorlatok című, 1879-ben megjelent könyvéből

Az 1890-es években a Pécsi Bicykle Club nagyon sikeres és népszerű volt. Felépült egy Kerékpár stadion is, de az évtized végére egyre fogyott a közönség. De a nagy sikerek után hová tünt a közönség, mi okozta a stadion veszteségeit (az adósságon és egy adórendeleten  felül). A választ a Pécsi Napló 1898. május 8-i rövid cikke adja meg:

"Nagy érdeklődést tanúsítanak a Pécsi Athletikai Club tagjai a "Foot-Ball" játék iránt, mely testedző és rendkívül izgató angol labda játékot a Club is meghonosítja. A napokban érkeztek meg Berlinből a játékhoz szükséges labdák és szerek, s akkor hetenként többször fognak a Club tagjai a Tettyén összejönni."

Ezzel hódító útjára indult egy új sport! Az első mérkőzés 1898. május 1-jén volt. Ez a dátum tekinthető a pécsi futball kezdetének. Ez a mérkőzés két pécsi csapat a Pécsi Atlétikai Club (PAC) és a Pécsi Bicycle Club között zajlott a Tettyén. 

Tettye látképe a sportpályával.jpg

Sportpálya a Tettyén az 1800-as évek végén

Idegen csapattal a pécsiek csak két év múlva csaptak össze a fővárosi MAC football csapatával és a mérkőzés igazságos döntetlennel (1:1) végződött. A tettyei képen nem a napjainkban megszokott futballpálya képét látjuk. Megvallom őszintén a futball "szabálykönyvét", a pálya méretének és alakjának változásainak történetét nem ismerem, de az alábbi kép bizonyítja, hogy más városokban is ilyen formájú pályán zajlottak az első mérkőzések.

Intercolonial_Football_Match_1879.jpg

A képen egy 1879 -ben megrendezett első futball mérkőzés látható

A Pécsi Atlétikai Club 1903-ra mélypontra került, vívóinak és atlétáinak a száma jelentősen leapadt, s csak néhányan jártak edzésre. Labdarúgócsapata az év végére pályahiány miatt megszűnt. 

Visnya Ernő a PAC titkára kereste a megoldást és megpróbálkozott azzal, hogy Zsolnay Miklóst megnyerje az elnöki posztra (persze nem minden hátsógondolat nélkül). 1906. július végére összehívta a közgyűlést, ahol Zsolnay Miklós gyáros elvállalta az elnöki, valamint dr. Lauber Rezső az alelnöki funkciót és a város vezetői lettek beválasztva a választmányba, nem minden ok nélkül. Gyorsan megszületett az elhatározás, hogy a kiállítás területén szabályos sportpálya és fedett vívóterem is épüljön.

1907 Országos kiállítás és Vásár térképe.jpg

1907-s Országos Kiállítás térképe

A térképhez egy kis magyarázat is tartozik, hogy egyértelmű legyen mit is látunk. Hol volt  sportpálya? A rajzon látható, hogy felfelé van a nyugati égtáj jelzés azaz nyugati irányba "nézünk". A versenypálya a jobboldalon van és attól jobbra "pár méterre" létesült a Ráth utca azaz napjaink József Attila utcája. A pályán tribün is volt (melynek egy a középső része fedett volt). Valahol itt a tribün mögött épült meg a Rét utca alsó szakasza (1915 körül). A sportlétesítmény három teniszpályával is rendelkezett és természetesen illemhely is kiépítésre került.

Az 1907-es év Baranya megye, de elsősorban Pécs város sportjának nagy fellendülését hozta. Ez részben az országos kiállításnak volt köszönhető, mert ráirányította a figyelmet a sportra, hiszen a város vezetői nem akartak szégyenben maradni a különböző bemutatókon. Sokat köszönhet a pécsi sportélet az 1907-es rendezvénynek hiszen újjáalakult a labdarúgó osztály, s versenyhez jutottak az atléták, a vívók, a teniszezők, a tornászok, s felbecsülhetetlen segítséget jelentett a Ráth utcában felépült kitűnő sportlétesítmény.

1907 Orsz.Kiállítás és a Ráth utcai régi sportpálya UTCÁKKAL1.jpg

1907-ben készült légi-fénykép a kiállítási területről

A fenti fénykép pont fordított irányba néz mint a térkép azaz kelet felé nézünk. A fénykép feliratozása sokat segít az eligazodásban. Egy-két dologra azért felhívnám a figyelmet. A Rét utca felső szakasza már kiépült és a keleti oldalán a házak is állnak, az utca másik oldalán viszont kertek láthatók. De ami itt nem látszik az Elmegyógyintézet már felépült a Rét utca felső részén. Az is egyértelműen látszik, hogy a Ráth (József Attila) utca építése megkezdődött (ekkor csak a Madarász (Hullám) fürdőig épül ki.

Az 1908-as év eleji PAC jó hangulatú közgyűlésén Zsolnay Miklós elnök bejelentette, hogy a kiállításon használt sportszereket és felszereléseket a klubnak adományozza. A PAC vezetői érezték, hogy az egyesület jövője függ azon, hogy a kiállításra épült sporttelepet meg tudják-e szerezni véglegesen. E célból Zsolnay Miklós elnök és dr. Lauber Rezső titkár felkeresték gróf Zichy Gyula püspököt, akitől kedvező ígéretet kaptak.

A PAC Ráth utcai pályáján igen élénk élet folyt. Gyakoroltak a teniszezők, a labdarúgók, az atléták. 1911-ben bővítették az öltözőket, s a Városi Tanács engedélyével bevezették a vizet a sporttelepre. A labdarúgócsapat utánpótlását is megszervezték és ennek hatására 40-50 diák és hadapród járt az edzésekre. 

Egy színes hír a korabeli újságból: A PAC labdarúgói rendszeresen játszottak mérkőzéseket, s közben fővárosi egyesületek csapatai látogattak el Pécsre, mert a PAC csapatában egy jó képességű ellenfélre és a PAC közönségében pedig egy nagyon sportszerű, lelkes közönségre találtak. Mindössze a Terézvárosi TC pécsi 3:2-es győzelmét tartották igazságtalannak és szidták a bírót, majd csomagban szemüveget és egy sípot küldtek neki. Az újságíró szerint ez rossz tréfa volt. Ezek szerint a "szemüveget a bírónak" beszólás már akkor divat volt!

Kitört a háború (I. világháború) és a sportoló fiatalokat kivitték a frontra. Az egyesületek nagy része megszűnt. A sportcsarnokba (Kert utca) katonák költöztek és többé sohasem lett belőle sportcsarnok.

A pécsi sportélete az első világháború miatt négy évig - 1914-1918 között -csaknem teljesen szünetelt.

1915-ben a gazdátlan sporttelep egy részét beépítették. 1918. november 14-én váratlan dolog történt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai (SHS) megszállták Pécsett és a megye négyötöd részét. A megszálló Antant és Szerb csapatok végleg elvették a Ráth utcai létesítményt a sportolóktól, és azt lebontották és beépítettek.

1919. kora tavaszán hivatalosan megalakult a Pécsi Sport Club (PSC). Egyelőre csak a labdarúgó-szakosztály működött, amelynek edzéseit Darvas Zoltán irányította. Jellemző az akkori körülményekre, hogy öltöző, fürdő, szertár egyáltalán nem volt.

A PSC az 1919. március 29-i közgyűlésén elhatározta, hogy belép a Szociáldemokrata Párt kebelében működő Munkásképzőbe és a már ott működő MTE-vel egyesül és további működését Pécsi Munkás Sport Club (PMSC) néven folytatja. Egy érdekes adalék, hogy a PMSC megalakulását nagy vita előzte meg a PSC vezetőségében. A legnagyobb kifogás a „munkás" név, vagy ahogyan többen megfogalmazták a „toldalék" ellen szólt és ennek felvétele a PSC névbe a polgári elemek nem tetszését váltotta ki.

A PMSC 1919-ben új sportpályát alakított ki a Ráth (József Attila) utcában, a Julian Egyesület Internátusával szemben. (Julian Egyesület Internátusa egyébként a későbbi gyermekklinika egyik épülete lett.)

Ráth utcai pálya (Julián Egyesület épülete elött) RETUS 2.jpg

A Ráth utcai pályán a PMSC játszik

1919 június a PMSC és a Gradjanski csapat.jpg

1919 júniusában a PMSC és a Gradjanski csapat a csoportképen

1905 Ráth utcai (ma József Attila utca) stadion lelátója.jpg

A Ráth utcai pálya lelátója

 

 Források: 
  • Pécs Lexikon
  • Bezerédy Győző - Képek Pécs történetéből
  • Bezerédy Győző - Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. köt. 

 

 

Szólj hozzá

Sport Tettye Futball Sporttörténet Ráth utca Labdarugás