A LEBONTOTT TETTYEI ZSOLNAY DÍSZKÚT Egy tévedés és a kút története
Sokan ismerik a 2009-ben elbontott tettyei Zsolnay díszkutat. Útleírásokban, könyvekben, az interneten azaz szinte mindenhol ez olvasható:
1961-ben állították fel. Eredetileg Debrecen megrendelésére készült 1958-ban.
De ez tényleg így volt? Olvasd tovább és kiderül, hogy mi is az igazság!
A Zsolnay gyárban készült pirogránit díszkút 1961-ben került a Tettye térre. Török János szobrász, keramikus műve (1958).
1965-ben gyönyörű állapotban, a Tettye dísze volt!
A kút két részből áll. A külső kútgyűrű Zsolnay mázas pirogránit körcikkekből áll és minden második elem egy stilizált virágmintával van díszítve. A medence közepén szemmagasságig érő csonka kúp forma, palástján a korra jellemző stílusban ábrázolt embercsoportokkal díszített dombormű. Öt jól elkülöníthető téma jelenik meg a domborművön. Jelenetek a kúton a munka, a művelődés, a szórakozás egy-egy mozzanatát elevenítették fel. Ezek a tudomány, mezőgazdaság (faültetés), néptánc, zene, sport.
A Pécs portálon még olvasható a kút domborművének ismertetése:
"Tudomány: négytagú csoport, egy álló, kezében nyitott könyvet tartó férfit, egy csukott könyvet tartó nőalakot, egy lombikot tartó ülő férfit és mögötte egy földmérő műszert tartó álló férfialakot látunk. A néptáncot két népviseletbe öltözött fiú és egy lány ábrázolja. A zene témáját hangszeren játszó és éneklő figurák illusztrálják. A következő képen az ásóra támaszkodó férfi, a középen térdepelő férfialak és a mögötte facsemetét hozó nő a faültetés műveletét jeleníti meg. Végül pedig a sport témája látható; egy fiú labdával, egy másik gerellyel, egy pedig buzogányokkal."
Részlet a domborműből (faültetők)
Még ez is olvasható a Pécs portálon:
"A Tettye téren látható pirogránit díszkút a Pécsi Porcelángyárban készült, 1958-ban, Debrecen város számára. Mégsem került átadásra, így Pécsett állították fel a romok közelében."
Nos itt kezd érdekes lenni a kút története, de előtte még egy-két adat a szökőkútról. Az "Artportal" a képzőművészet, a kulturális politika és – elsősorban – a hazai kiállítási-, és galéria-színtér történéseivel foglalkozó portál, Török János szobrász köztéri művei között mindössze két kútról tesz említést:
díszkút (mázas pirogránit, 1958, Pécs, Tettye)
szökőkút (pirogránit, 1958, Harkány)
Nézzünk egy másik forrást is. Romváry Ferenc azt írja a Pécs szobrai c. könyvben (1982), hogy
"Debrecen számára készült ... társadalmi munkában. Végül is nem került átadásra, így Pécsett állították föl."
Mivel Romváry Ferenc művészettörténész-muzeológus szaktekintélynek számít, természetesen mindenki tényként fogadta el az általa leírtakat. De úgy látszik egy kiváló szakember is tévedhet egy-két esetben. Ezt miért is merem így kijelenteni? Hiszen minden forrás egyértelműen arról ír, hogy 1958-ban készült egy díszkút a Zsolnay gyárban Debrecen város megrendelésére, de nem vették át.
Ez a tévedés! Mert átvették! 1958-ban Debrecen főterén felállították a Zsolnay gyárban készült pirogránit szökőkutat. Ez a kút nem is akármilyen kút volt, mert ez egy zenélő kút volt! Kivitelezése eltért a pécsi díszkútétól. Az alábbi fényképen jól látható, hogy egy nagyobb medencében állt a díszkút és a pécsi kúttól eltérően a virágdíszek helyén vízköpő lett kialakítva.
Debrecen főterén ott állt a "Tettyei" díszkút! (1960)
Hogyan is történhetett az meg, hogy ennyien tévedtek? Itt csak találgathatok. Talán nem vagyok messze az igazságtól ha azt gyanítom a zavar okának, hogy gyorsan tűnt el a kút a Debreceni főtérről. Még meg sem szokták, de már elbontották.
Igen nem szokták meg, mert nem is akarták! Állítólag a gond az volt a Zsolnay kúttal, hogy hangosan zenélt. Persze ekkor elnémítva ott is maradhatott volna, de inkább elbontották. A tiltakozók "hangadói" állítólag az Aranybika szállóvendégei közül kerültek ki, zavarta őket a zenélőkút.
A Zsolnay díszkút az Aranybika elött
Állítólag először áttelepítették a Debreceni, Petőfi térre, majd a Debreceni Ingatlankezelő egyik telephelyére szállították, és hosszú évekig ott hányódott a telepen. A rendszerváltás körüli időkben egy kertben kötött ki, de már csak a megmaradt középső domborműves gyűrű.
Debrecenben ennyi maradt meg a díszkútból
Nem akartam pontosan leírni a debreceni kút jelenlegi helyét (mert ez nem olyan fontos), de olvastam, hogy egy óvoda udvarán áll. Nem tudom, hogy egyáltalán volt-e egy óvoda udvarában, de az biztos, hogy legalább tíz éve a debreceni MSZP székház előkertjében látható.
Debreceni MSZP székház előkertjében a díszkút maradványa
(egy kis medence közepén, kékre festve)
Felmerül még egy kérdés. Ezek szerint akkor két díszkút is készült? Természetesen a válasz, igen!
A Zsolnay gyárban a köztéri műveinél és az épületdíszítő pirogránit elemeknél is szokás volt, hogy két példányban gyártották le. A másodpéldányok sorsa általában az volt, hogy a gyár területén mintapéldányként lett elhelyezve. De több esetben eladták ezeket is. Sokszor több példányban is elkészítették a köztéri műtárgyakat is. Ilyenkor volt, hogy nem is változtattak rajta semmit, de volt, hogy pl. csak egy díszítő címert cseréltek ki és így értékesítették.
Több példányban készült művekre jó példa a Herkules kút. Két példány van Pécsett, de Kaposváron, Budapesten és természetesen Herkulesfürdőn is van egy-egy példány. De említhetjük a híres Kacsás kutat vagy a Bécsi közparkba tervezett óriásvázákat (órási kék vázákat) is. A Zsolnay Negyedben a szabadban látható szobrok, díszítő elemek is mind másodpéldányok.
A Tettyei díszkút másodpéldányáról viszont sokan nem is tudtak!
A pécsi elbontás oka az volt, hogy a szökőkút nagyon rossz állapotba került, sok helyen megsérült, eltörött. A gépészeti berendezései is tönkrementek. A kérdés az volt, hogy meglehet menteni, vagy sem? Tudjuk, a nemleges válasz győzött és így az EKF program keretében, a Tettye rendezésének esett áldozatul. Szomorú, hogy a debreceni és a pécsi Zsolnay díszkút is eltűnt. A debreceni kút maradványáról már tudunk, de hol van az elbontott pécsi Zsolnay díszkút?
Meg van a pécsi is! Csak nagyon siralmas állapotban, összetörve!
Szomorú látvány! Ez volt a pécsi Zsolnay díszkút
A Zsolnay kút maradványai a pécsi "kőtemetőbe" kerültek.
A történettel kapcsolatban ötlött fel az a gondolatom, hogy talán még megmenthető lenne! Valahol még összeállítható talán.
De ez már "veszett fejsze nyele"!
Vagy mégsem? Ismert olyan szakember, aki szinte a semmiből is rekonstruálni, restaurálni képes a Zsolnay műveket. Még talán lehetne tenni valamit!
Egy közeli felvétel a pécsi díszkútról (már kissé megkopva de még a Tettyén)
Források:
aranyosfodorka.blogspot.hu (Kővágószőlősi fénykép)
Pécs portál
Artportál
kozterkep.hu
Romváry Ferenc - Pécs szobrai
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)