2013. júl 10.

A HAVI HEGYI KERESZTEK

írta: Régi Pécs
A HAVI HEGYI KERESZTEK

A régen volt szőlőhegy meredek oldalú hegygerinccel magasodik a Tettye és a Budai városrész fölé. Az egykori potur és szláv városrész balkáni település formáit mutató külváros meredeken kapaszkodik felfelé a hegyre, mely Kakas-domb vagy Kokasváry-hegy néven volt ismert régen.

havihegy_hegy2.jpgHavi hegy egy régi felvételen

A hegy tetején tetején épült zömök tornyú kápolna messziről látható és jellegzetesen illeszkedik be a városképbe. Pécs távlati képe a Havi hegyi kápolna nélkül el sem képzelhető. A Havi hegyi fogadalmi kápolnát 1698-ban, a pestisjárvány elmúltával építették. A szóhagyomány szerint, a templom anyagát a város lakossága gyalog hordta fel a 250 méter magas dombra. 1710-ben bővítették. Az 1780-ban tűzvész következtében elpusztult teljes berendezése, újjáépítésekor készült copf stílű oltár képe a római Santa Maria Maggiore bazilika Mária-képének másolata.

A templom melletti kereszt ismert "Havi hegyi fogadalmi kereszt", "Pieta-kereszt", "Magyar koronás Pieta-szobor" vagy csak egyszerűen "Pieta" néven. A Pieta-szobor Bartalits Mihály műve, melyet 1878-ban állítottak. A kereszt posztamensének felirata szerint "Állítatta Kernyák Ivánné született Obad Anna 1878".

havihegy_pieta.jpgBartalits Mihály - Pieta-kereszt

Egy-két mondat arról, hogy a kereszt tövében a talapzaton látható szoborcsoport jelenete mit is ábrázol. A "Pieta" szobornév talán a keresztény vallásban kevésbé járatos személy számára nem ismert. A "Pieta" szó szabad fordításban „A fájdalmas anya” jelentéssel bír és a jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja. Kedvelt témája mind a festészetnek, mind a szobrászatnak.
Ki volt Bartalits Mihály szobrász?
A 19. század legjobb pécsi kőfaragó-szobrásza Bartalits Mihály volt. A régi Székesegyház apostolszobrainak mestere. Ő faragta 1866-ban a város első világi köztéri emlékművét, a „zenészemlék”-et, Amtmann Prosper és Weidinger Imre zenészek obeliszkjét, amelyet a sétatéren állítottak fel.

havihegy_maria.jpgBartalits Mihály - Szűz Mária

A Havi hegyi templom előtt, a templomhoz az Ágoston tértől felvezető Felsőhavi út végén áll Bartalits Mihály szintén 1878 készül, Szüz Máriát ábrázoló szobra.

havihegy_feszulet.jpgKiss György "Jubileumi feszület" nevű műve egy régi Havi hegyi képeslapon

A kápolnától északnyugatra állított horganyfeszületet Kis György formázta. A művet "Jubileumi feszület" néven is ismerhetjük és több példánya ismert. A Havi hegyi feszületet egyes írások szerint Troll Ferenc püspöki méltóság megbízásából készült. Troll Ferenc az 1840-es években a pécsi Budai külvárosban szolgált. Állítólag sokat jótékonykodott.

Kiss György szobrász sok munkáját ismerjük Pécsen, többek között ő formálta meg a pécsi Széchenyi téren 1908 emelt Szentháromság-szobrot.

A Havi hegyi keresztek közül a Tettye feletti sziklán álló története szomorú. Nem ennek a Vasbetonból készült T-alakú kereszten függ a szenvedéstől elgyötört élettelen testet ábrázoló keresztnek a történetéről van szó, hanem az eredeti barokk keresztről.
Hol van a barokk kereszt? Sajnos már nyoma sincs, legfeljebb régi fényképen vagy festményen láthatjuk.

havihegy_retfalvi.jpgRétfalvi Sándor - Feszület (1969)

A most látható feszület Rétfalvi Sándor alkotása, mely 1969-ben készült. Vasbetonból készült T-alakú kereszten függ a szenvedéstől elgyötört élettelen test. Van aki nem kedveli ezt a korpuszt, mert ijesztőnek, félelmetesnek tartja ezt a görcsbe rándult testet nézni. És valóban így van, mert a megfeszítés ábrázolása nem a megszokott módon ábrázolja Jézust. A haláltusa, a haldoklás ilyen szokatlan megfogalmazása olyan hangulatot kelt, hogy a környékbeliek is nehezen fogadták be az első időkben. Az alkotó elmondása szerint célja volt ennek a kihangsúlyozott ábrázolásnak, többek között az, hogy minden irányból jól látható legyen a megfeszített alakja.

De nézzük a történetet:
A Tettyén sétálónak kedves képet adnak a Havi hegy fehér mészkősziklái, ahol is az egyik kiálló szikla csúcsára az első keresztet Horváth János alkotását 1745-ben állították fel.

havihegy_eredeti1.jpgAz 1900 évek elején az eredeti barokk kereszt állt a Tettye feletti sziklacsúcson

A kereszthez, fűződik a nép ajkán az a legenda, hogy egy kispap emléket őrzi, aki szerelmi bánatában a szikláról a mélységbe vetette magát és meghalt. A legendának, amelyhez hasonlóval hazánkban több helyen is találkozhatunk, semmi történelmi alapja nincsen.
Az eredeti barokk kereszt több mint 200 évig érintetlenül állt a helyén és eljött az 1964-es év, a kereszt utolsó éve.

havihegy_eredeti2.jpgEzen a régi, sajnos életlen felvételen azért felismerhető a megsemmisült barokk kereszt, Horváth János műve (1745)

Tehát ekkor, 1964-ben történt, hogy egy átmulatott szombat éjszaka után, vasárnap hajnalban jó családból való,  művelt három fiatal férfi azért, hogy egy velük sétáló hölgynek bizonyítsák erejüket, a szikláról lelökték az eredeti barokk keresztet, mely zuhanás közben a sziklákon darabokra tört, így végleg megsemmisült.
Így tűnt el Pécs múltjának egy darabja, egy pillanat alatt három kapatos fiatal miatt!

A Tettyén sétálónak kedves képet adott a Havi hegy fehér mészkősziklái közül az egyik kiálló szikla csúcsán álló  első kereszt, mely Horváth János alkotása és 1745-ben állították itt fel. Mint ahogy már feljebb megemlítettem a kereszt több mint 200 évig azaz pontosan 219 évig tekintett le a Tettyére.

A végén megállapíthatjuk, hogy a Havi hegyi keresztek száma összesen négy, de az is igaz, hogy minden esetben csak három kereszttel találkozhattunk volna Havi hegyi sétánkon. Persze most is van kivétel, mert pár évig, 1964 és 1969 között  a három ismeretlen fiatal embernek "köszönhetően", csak két kereszt állt a hegyen. 

Szólj hozzá

Mecsek Templomok Bartalits Mihály Havi hegy