2013. jún 09.

HARANGSZENTELÉS A MINDENSZENTEK TEMPLOMÁNÁL és keressük a harangokat is

írta: Régi Pécs
HARANGSZENTELÉS A MINDENSZENTEK TEMPLOMÁNÁL és keressük a harangokat is

Nincs olyan pécsi aki ne ismerné a Mindenszentek templomát. A Tettyére sétálva elmegyünk mellette, a Tettye fennsíkról lenézve pedig szemünkbe ötlik jellegzetes alakja. De valóban ismerjük ?

mszentek_régi_templom.jpgMindenszentek temploma

Előre bocsátom, hogy sok fejtörést okozott a templom tornyában lakó harangok száma. Adatgyűjtés közben kiderült, hogy elég sok harangszentelés történt már itt az idők folyamán. Összeszámolva legalább hat harangról tudunk. De ismerjük meg ezt a kevésbé turista központú templomnak a történetét, főleg azért is mert elvitathatatlanul rendkívül fontos szerepet játszott Pécs történelmében több esetben. 

A székesegyház után a város második legöregebb temploma! Valószínűleg 1157-ben szentelték fel. Eredetileg egyhajós, román stílusban épült, majd egy 15. századi és egy 18. századi átépítéskor nyerte el ismert, végleges barokk formáját.

Miért épült a várfalon kívül? Elfogadott gondolat, hogy a templom helyét a kedvező földrajzi helyzete határozta meg. A bő forrásvízzel ellátott városrészt tekintik a kora Árpád-kori városmagnak és ide épült eredetileg a templom.

Az Oszmán Birodalom magyarországi hódításainak egyik következménye, hogy elvették a keresztény templomokat, és közülük a jelentősebbeket dzsámivá alakították át. Általában csupán egyetlen templomot hagytak meg az összes keresztény felekezet számára. Ez történt Pécsett is, ahol valamennyi keresztény felekezet a Mindenszentek templomát kényszerült közösen használni.

mszentek_Funfkirchen_1670.jpgFunfkirchen a török időkben  (metszet 1670)
A kezdetleges térkép a Mecsek felől nézve ábrázolja a várost
balra a jelölt templom a Mindenszentek temploma, attól jobbra a Tettye patak van ábrázolva 

Szerencséje talán az volt, hogy kívül esett a városfalon és így a törökök egyetlenként ezt hagyták meg a keresztény istentiszteletek céljaira. Akkoriban megtörtént, hogy a három hajót deszkafallal különválasztották és három felekezet misézett itt, egy fedél alatt! Ebben az időben az egyházak között nem a tolerancia volt a jellemző. Ez egy nagy jelentőségű, szokatlan tett volt, hogy egy templomot közösen használtak a katolikusok, a reformátusok és az unitáriusok.

1588. augusztusa végén e templom falai között folyt le a „Pécsi Disputa” néven ismert hitvita. Ebben Válaszúti György unitárius pap és Skaricza Máté ráckevei kálvinista prédikátor érvei csaptak össze a hit kérdéseiben. A nyilvános teológiai vita állítólag Skaricza győzelmével végződött.

Válaszuti György unitárius lelkész 1571-ben a kolozsvári iskola szeniora, innen került valószínűleg a következő évben Dunántúlra. 1574-től Pécs másodlelkésze, 1588-ban vezető lelkésze.

mszentek_emléktábla.jpg1993-ban a templom falán elhelyezett emléktábla

Mi is volt a „Pécsi Disputa”?
A pécsi disputa eseményének Horváth (történetíró?) azt említette föl, hogy a pécsi polgárok a földvári sokadalomra igyekezve, szeretnének Tolnán megpihenni, de az ottani pap, Decsi Gáspár híveitől nem kaptak szállást, mert szentháromság tagadók.
Ennek hátterében Decsi Gáspár tolnai lelkész kijelentése állt, amikor is eretneknek nyilvánította a pécsi unitáriusokat. A kiközösítés gazdasági zárat is jelentett, ezért a pécsieknek tisztázniuk kellett magukat a vád alól.
A tolnai vásáron megjelent néhány paptársával Szkaricza Máté is, akik, amikor tudomást szereztek a tolnai megaláztatásról, vitát javasoltak, kölcsönös levélváltás után, amelyben biztosították a másik fél sérthetetlenségét, a vita színhelyéül Pécsben egyeztek meg.
Az esemény krónikása, Horváth fölhívta a figyelmet a levelek és a beszédek szép és tisztességtudó stílusára és kiemelte Válaszuti szelíd és komoly egyéniségét.

A pécsi disputáról szólva a krónikások annak demokratikus vonását emelték ki - mondván, hogy a korabeli megrendezett hitviták közül ez az egyetlen, ahol a döntőbíró nem valamiféle hatalmas úr, hanem a hívek együttese, a közösség.

A török kiűzése után egy ideig ez volt a püspöki templom. Az oka az volt, hogy a város ostroma alatt a székesegyház boltozata több helyen is beszakadt és használhatatlanná vált és így a Mindenszentek temploma ekkor Radanay Mátyás Ignác (1687-1703) pécsi püspök hivatalos egyháza lett. Ezekben az időkben a püspök a templommal szemben egy kis házban lakott.

mszentek_1928_Zsabokorszky.jpg1928 A Mindenszentek temploma (Zsabokorszky felvétel)

Érdekes a templom megjelenése, mert mint egy középkori erődítmény fallal körülvett dombon fekszik. A fal magyarázata egyszerű, mivel a középkorban temetőnek használták és ezt kerítették körbe kőfallal. A templom zárt temetőjének déli részén 18-19. századi sírok, északon barokk sírkövek láthatók. A templom környékén egyébként három korábbi temetőről van tudomásunk. 1832-ben szüntették meg a templom melletti temetőt.

mszentek_3.2.jpgÜnneplő tömeg a Tettye utcában
(háttérben egy feldíszített szekéren a harang)

A templomban a padozatba süllyesztett nyolc sírkő tanúskodik arról, hogy a templomban is volt temetés. Ez egyébként csak a 18. század végéig volt engedélyezve. A templom alatt kripta is található. Feltehetően az 1700-as években létesítették, melyet a 19. században elfalazták, majd 1914-ben kibontották. Érdekes még, hogy az 1832-ben megszüntetett temető kriptáit kiürítették és ide a templom kriptába, egy befalazott külön szakaszba átköltöztették (már volt, hogy kibontották a falat, tanulmányozták az ott található emlékeket, majd ismét elfalazták).

mszentek_1.2.jpgA templom bejárata előtt álló feldíszített szekéren van a harang

A fényképeken látható harang felszentelés 1935-ben történt, akkor amikor még a templom mellé épült karmelíta kolostor építkezését még nem kezdték el. A karmelita kolostor építése 1935-ben kezdődött és 1936-ban fejeződött be. Az ünnepélyes birtokbavétel 1936 május 21.-én volt.

mszentek_2.2.jpgA templom tornyába kézi csörlővel emelték fel a harangot

Tehát 1935-ben egy két mázsás harangot szenteltek fel. Egy lexikon szerint két harangja van a templomnak, az egyik 1756-ból a másik pedig 1863-ból való. Erről az 1935-ben felszentelt harangról nem tesz említés, pedig a fényképek tanúsága szerint a templom tornyába húzták fel a harangot.
Egy kis kutató munka után részben lehull a lepel erről a titokról. Sajnos mind már oly sokszor a politika és a háború keverte meg a harangok történetét. Először is egy 1810-es jegyzőkönyv segít a harangleltárban. Ezek szerint 1756-ban egy pesti harangöntő műhelyből került ide egy harang melyet Új Jézus tiszteletére szentelték, a másik Mária Magdolna-harang. Ez utóbbi valószínűleg megsérült - sorsa ismeretlen - de helyette 1863-ban újat öntöttek. Ez sincs már meg, mert az első világháború céljaira elszállították.

mszentek_5.5.jpgEgy régi feljegyzés az 1935-ös harangszentelésről (nevek, dátumok)

Ezt is pótolni kellett. Ennek az ideje csak 1935-ben jött el, amikor is a Slezák László aranykoszorús harangöntőmester féle harangot felszentelik.
De már megint egy szomorú esemény tünteti el a harangot. 1944-ben a harangot leszerelik, ott a helyszínen összetörik és elszállítják, most a második világháború miatt. A templom krónikájában feljegyezték, hogy "Egy darabot megőriztek belőle a következő harangba".

És ezek után szinte hihetetlen, de az 1756-ban öntött harang érintetlenül megvan, még ő lakik a toronyban, de nincs egyedül. A másik harang "1863-ban készült Rupprech János pécsi harangöntő műhelyéből való". Eddig jutottam a munkában, amikor egy információ kicsit összezavarta megint a harangok ügyét.
A nagyobbik kb 40 cm méretű haranggal nincs gond, ő több mint 250 éve ott lakik a toronyban, de a kisebb a kb. 20 cm-es harang körül már megint zűr van. A fenti információ, már mint az, hogy "1863 évből, Rupprech János pécsi harangöntő műhelyéből" egy kiváló helytörténész munkájából való. De akkor miért is lehet a toronyban másik harangot látni napjainkban. Mert egy friss információ szerint "1929-ben készült Schutták József és neje ajándéka, öntötte Hudle Ignác, Pécs" olvasható a harangon és Szent József a kis Jézussal domborművel van díszítve. Lehet, hogy nem olyan bonyolult ez a dolog, de az én eszközeimmel ennyit sikerült felkutatnom.

mszentek_Wurm_Károly.jpgWurm Károly rajza a Mindenszentek templomáról (1800-as évek végén)

Egy kis utószó:

A harang utáni kutakodás során a sors úgy hozta, hogy megismerhettem egy karmelita nővér életének történetét. Különösen érdekes az hogyan is vészelték át a szocializmus korát. Hamarosan következik egy karmelita nővér életéről szóló kisírás is.

Képek forrása: Sziráki Márton (harangszentelés) és az internet világa.
Köszönet a segítségért: Sziráki Mártonnak és Úz Györgynek

Szólj hozzá

Mindenszentek Templomok Harangszentelés