2017. nov 01.

A felrobbant pécsi "hegy"

írta: Régi Pécs
A felrobbant pécsi "hegy"

1962-ben történt, hogy a pécsi salakhegy felrobbant!  
Eredeti szándékom volt, hogy csak a súlyos szerencsétlenségről írok. Ez önmagában is érdekes lehet, gondoltam. 

Adatgyűjtés során egyre csak terebélyesedett a történet. Majd azon kaptam magam, hogy már nemcsak a robbanásról jegyzetelek. A történet a salakhegy létrejöttével kezdődik, ami végső soron egy villamoserőmű mellékterméke. Érdekes kvíz kérdés lehetne, hogy egy 1900-as évek elején keletkezett salakhegynek mi köze lehet az uránvárosi panelépületekhez. Tehát egy salakheggyel kezdődik a történet majd eljutunk a pécsi panelépületek építéséig. Hosszú a történet, de igyekszem röviden elmesélni.

Hogyan született a salakhegy? És hol?
A "Pécsújhegyi Dunagőzhajózási Társaság" (DGT) Erőműve az áramszolgáltatást 1918. szeptember 26-án indította el a mai Zsolnay Vilmos úttól és a Budai Vámtól délre fekvő Gyárvárosi területen. A múltra a Salakhegyi  és a Házgyár út nevek még napjainkban is emlékeztetnek ezen a környéken.

Az erőműben képződött salakot és pernyét egy kotrórendszer emelte ki a vízzel töltött salaktölcsérből, és függő csillékbe rakta be.

_kep00_pecsujhegyi_aramfejlesztotelep.jpg

A salakkal megrakott csilléket emelkedő kötélpálya szállította fel - az egyre csak növekedő - salakhegyre.

_kep02_70_m-es_salak-pernye-hegy_a_kotelpalyaval.jpg

1946-ig a német DGT konszern tulajdonában volt az erőmű a pécsi bányákkal együtt. 1946-ban, a Szovjetunió azaz a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (MESZHART) tulajdonába került. 1955-ben szűnt meg a MESZHART, amikor a magyar állam vette át az objektumokat, és az erőmű a DÉDÁSZ üzemegységeként folytatta tevékenységét.

_kep05_1930_salakhegy_ciganysor_800x.jpg

A fenti képen azt látjuk, hogy a salak-hegy egészségtelen környékén egy cigánytelep volt. Talán a cigánysor itt létének egyik magyarázata az lehet, hogy a téli fűtőanyagot a hegy biztosította a pécsi szegényeknek. Köztudott volt, hogy a salak 30-40%-a még éghető, így kályhákban még adott némi meleget.

_kep01_a_varos_fele_szall_a_pernyevel_terhelt_fekete_fust.jpg

Pécs városa a Dunagőzhajózási Társaság salakhegyével már a kezdetek óta küzdött.  Kedvezőtlen széljárás esetén - elég gyakran - a város felé szállt a pernyével keveredett fekete füst. Ez a város életében már komoly gondot okozott. A káros porzást megszüntetni, a magasságát csökkenteni kívánták. A megoldásra több ötlet is született.

Végül sikerült egy hasznos felhasználási módot találni. A salakot mint építőipari adalékanyagot kell felhasználni. Ezt az anyagot természetesen nem közvetlenül az eredeti állapotában, de a panelelem gyártáshoz is felhasználták. Így került kapcsolatba a DGT erőmű salakja a pécsi Panelüzemmel és a pécsi panelépületekkel. Ezzel sikerült "két legyet egy csapásra" elvet megvalósítani. A salak felhasználásával előállított betonnal a hegy mérete is csökkent.

_kep08_stasa-uzem_1963_hatterben_a_salakdomb.jpg

Ipartörténeti jelentőségű az, hogy Magyarországon Pécsett kezdtek először a panellal foglalkozni, és itt építették fel az első kísérleti panelházat is. Tulajdonképpen egy új iparágat hoztak létre. 

Tehát a bázishely létesítésére az adta az ötletet, hogy ott állt egy 80-100 méter magas salakdomb, mely a régi DGT erőműé volt. Másik alapvető indok volt az, hogy a szomszédos, régi erőműből lehetett biztosítani a beton érleléséhez szükséges fáradt gőzt.

_kep10_a_tavolban_a_hatalmas_salakhegy_latkep_a_makar-hegyrol.jpg

Már kilométerekről láthatták a Pécsre érkezők a szinte ipari jelképet jelentő salakdombot. A Makár-hegyről készült fenti látképen jól érzékelhető a salakhegy hatalmas mérete. Pedig a felvétel valamikor az 1920-as években készülhetett (és még sok éven át a magassága egyre csak emelkedett).

Az első panelházak.
Az első lakóházak szerelését 1958 tavaszán kezdték meg Pécsett a Szigeti városrészben (Huszár utca 2, 4, és 6 számú ma is álló családi házak). 

_kep11_huszar_utca_2-4_csaladi_hazak_delrol_b_w.jpg

Az első emeletes panelépület.
Az 1957–58-as esztendő sikeres kísérletei tették lehetővé, hogy az első családiház-építési évek után többszintes épületeket is építsenek paneles technológiával.
Magyarországon újdonságot jelentett a salak- és keramzitbázisú könnyűbeton előregyártás, és szinte az egész országban innen terjedt el a technológia.

_kep09_1960_veress_endre_ut_5_haromemeletes_kiserleti_panelepulet.jpg

Az első újmecsekaljai emeletes panelépület a 87-es számú épület nevet viselte (ekkor még nem voltak utcák). 1960 elején kezdték el gyártani a háromemeletes épület paneljeit. Az első kísérleti többszintes panelépület a mai uránvárosi rendelővel szemben álló háromemeletes ház (Veress Endre u. 5.).

_kep18_elso_uranvarosi_panelok_forras-faluhelyi_nandor.jpg

Az első emeletes panelépület átadás 1961. szeptember 15-én volt. (A fenti képen két négyemeletes által közrefogott két háromemeletes közül a jobboldali.) A következő beépítésre kerülő terület az újmecsekaljai Bolgárkert volt, a mai PMFC-pálya és a Pollack Mihály utca közötti terület.

_kep06_1969_paneluzem_2.jpg

A "bolgárkerti" panelek gyártását már megkezdték az alakuló panelüzemben, amit egy sajnálatos esemény szakított félbe.

Katasztrófa sújtotta a panelüzemet.
A salakdomb belseje öngyulladás következtében már évek óta égett, a felülete imitt-amott füstölgött, és 1962. szeptember 12-én váratlanul kitört, mint egy vulkán. Újmecsekaljáról nézve olyannak tűnt, mint egy atomrobbanás. 

_kep13_1962_09_12_sulyos_gazrobbanas_a_paneluzemnel.jpg

Mi történt a helyszínen?
Hatalmas, gombaformájú füst és porfelhő tornyosult az üzem fölött. A mintegy 1000–1200 C fokos égõ pernye 5–8 méter vastagon betemette a szabadtéri gyártó- és tárolóterületet, és romba döntötte az üzemet. A kivonuló tűzoltókat hatalmas salakfelhő, gáz és zűrzavar fogadta. Bár az összegyűlt tömeg a tűzoltóktól várta a segítséget, de az első pillanatban ők is tanácstalanok voltak.
Olyanok is voltat kik észrevették a veszélyt és futni kezdtek. A menekülő embereket futtában érte el a rájuk zúdult, égő pernye, de a munkahelyükön dolgozók közül is többen megégtek. 

A panel áldozatai voltak:
Rákos István asztalos, Turják Gusztáv kőműves, Gajdos Mihály vasszerelő és Maráczi Ferenc vasbetonszerelő. Összesen 31 dolgozó szenvedett különböző fokú égési sérülést. Többeket az összedőlt falak, a romok, vagy a salak alól ástak, kapartak ki. Aki távolról látta a szörnyű tragédiát, az is rémületbe esett. A robbanás erejére jellemző volt, hogy az egy depóniába rakott 6–8 db, összesen 30–40 tonnányi panelt 10–20 méter távolságra repítette.

Természetesen a robbanás okát kivizsgálták. 
A vizsgálat eredményeként természeti csapást állapítottak meg. Volt, aki háborús bombának tulajdonította a salakdomb-robbanást. De nem ez volt az igazi ok!

A robbanás valós okáról akkor nem sokat tudtak, nem volt publikus!
A lényeg, hogy salakminta-vétel céljából fúrásokat végeztek. A fúrófej hűtésére vizet fecskendeztek be, a salakhegy belsejébe. Ettől megnőtt a belső nyomás, és amikor az égés következtében az izzó salaktömeg összezsugorodott, az azt lefedő pernyeréteg megcsúszott, és a keletkezett repedésen az óriási vízgőznyomás robbanásszerűen kilövellte az égő salakanyagot

A régi, beomlott kiscsarnokban befejeződött a panelgyártás.
A salakhegyi robbanás következtében komoly mértékben megrongálódott a Baranya megyei Építőipari Vállalat panelgyártó üzemének kísérleti csarnoka, és a berendezés is tönkrement. Az említett körülmények mellett a munkát azért sem folytathatják, mert a környéket veszélyesnek nyilvánították és lezárták az illetékes hatóságok. 
Mivel a "Bolgárkertben" tervezett két panelházban lévő lakásokra rendkívül nagy szükség van, a vállalat vezetősége határozatot előregyártott elemek készítését a szabadban kell folytatni. Az egyik panelház építőelemeit az építkezés színhelyén, Új-Mecsekalján, a volt Kinizsi sport pálya területén gyártják. A másik ház építéséhez szükséges elemeket a salakhegytől távolabb eső csarnokban és a környező területen gyártják. 

Ezzel lezárult a kísérleti időszak a pécsi panel történetében, 1957–1962, amit joggal nevezhetünk hőskorszaknak.

A salakhegy a robbanás ellenére még megvolt és az általa okozott környezet szennyezés folytatódott. a város pedig tovább küzdött a problémával. 

A DGT erőmű indulásakor még nem gondoltak arra a régi pécsi erőmű gazdái, hogy harmincöt év alatt a kazánokból kikerülő salakból egy hatalmas hegy képződik, ami a város legnagyobb szennyezője lesz.
Hozzávetőlegesen több mint 1 millió köbméter salakot tartalmazó hegy harmincöt éven át szórta "áldását" a városra, különösen szeles időben vadsággal elborította a környező házakat a szürke hamuval.

1963. júniusban írta a helyi újság: "A hegyet "elhordják", illetne lealacsonyítják."
"Már idén nyáron vízágyúkkal fogják "lőni" a salakdomb tetejét és elterítik a közvetlen környékre.

_kep03_a_nagynyomasu_vizet_-monitorok-_iranyitjak.jpg

A munkálatok második ütemében megkötik a salakot, majd beborítják földdel vagy egyéb anyaggal A tervek szerint a munkálatok idén megkezdődnek, s egy-két éven belül már nem szórja a port a régi erőmű salakhegye a városra.

- 1977-re a salakhegy nagy részéből már házakat és utakat építettek...  - írta az újság.
- De még 1978-as újságban is olvashatunk a salakhegyről: "Évente mintegy 200 000 tonna salakot és 300 000 tonna bánya meddőt termelnek ki a pécsújhegyi salakhegyen, az utóbbit a hőerőműben szénnel keverve hasznosítják."
- 1980-as hír: "Eltűnik egy nyomortelep. Parkerdő lesz az üszögi cigánytelep helyén. A dózer gyorsan dolgozik, mert akadna beköltöző."

_kep19_1980_08_16_parkerdo_lesz_a_ciganytelep_helyen.jpg

- 1983-ban volt olvasható az újságban: "Holdbéli tájat mutat. A hajdani erőmű salakhegyei helyén gödrök, pocsolyák, hatalmas salakrögök."

Így lett vége a pécsi salakhegynek!  Élt 65 évet (1918-1983).

 

Felhasznál források:
Cserta Péter - A pécsi erőművek története (szöveg és fotók)
Rozvány György - A pécsi panel története (szöveg és fotók)
Dunántúli Napló archívum (szöveg és fotók)
Uránváros látképe Faluhelyi Nándor "Régi Pécs" egyik facebook posztjához történt hozzászólásából.

Szólj hozzá

Ipartörténet Építőipar Panelgyár Salakhegy robbanás