2017. sze 02.

Mesél a tér

írta: Régi Pécs
Mesél a tér

Ez az egyik kedvencem, a régi Széchenyi teret ábrázoló fényképek közül. Egy különleges pillanatban készült felvétel. Még érezhető a 19. század hangulata, de már valamennyire felismerhető a 20. századi Pécs főtere. A fényképész az Irgalmasok templomtornyában állt és így örökítette meg a történelem eme kis szeletét.
Különleges hangulata van ennek a fényképnek. 

00_1890_k_szechenyi_ter_fortepan_118811_1600x.jpgEzt a kimagasló minőségű felvételt, a kornak egyik kiváló fényképésze készítette.

A képen a neoreneszánsz stílusban átalakított Gázi Kászim pasa dzsámija, a város piactere, egy török eredetű kút a Városháza előtt, vízfolyások és kőburkolatok látványa adja vissza a tér régi hangulatát. 

Mikor készülhetett a felvétel? 
- Balra lent a "Sárkány-ház" (Széchenyi tér 6.) még nem az 1893. évi átépítéskor kialakult formáját mutatja.
- A Pénzügyi palota kupoláját még nem látjuk a képen, az épület 1898-ban épült fel a Cséby és a Cindery házak helyére.
- Jobbra a régi városháza magasodik, az újat 1907-ben avatják.
- Az 1883-ban épített Lóránt palota egy kis részletét pedig láthatjuk, jobbra lent.

A fénykép forrásában (fortepan gyűjtemény) 1904 van megadva a fénykép készítés évszámának. De ez az évszám biztosan nem megfelelő! 
A képen látható épületek építési vagy bontási dátumának ismeretében, egy-két év pontossággal behatárolható a fénykép készítésének valós éve.
Véleményem szerint a fénykép készítésének legvalószínűbb éve: 1890.

A fenti Széchenyi téri fényképnek egy nagyobb részletét felhasználva Zsabokorszky Jenő fényképész az 1930-as években kiadott egy "reprint" képeslapot.

1904_szechenyi_ter_torok_kut_es_vasar_a_teren_zsabokorszky_1024x.jpgZsabokorszy Jenő által kiadott képeslap

Érdemes a fényképhez "közelebb hajolni", mert ekkor mesélni kezd a tér. 

Nézzük az első képrészletet, a "Jókai tömb" térre néző házait:

01_1890_k_szechenyi_ter_erkely_es_utasravaro_konflisok.jpg

Széchenyi tér 7. számú épület a 20. század első felében és előtte is tehetős pécsi polgárok tulajdonában volt. A ház erkélyét valamikor az 1910-es években lebontották. A bontással kapcsolatban egy érdekes történet terjedt el a városban.

A ház tulajdonosának szép, csinos felesége volt, aki időnként kifeküdt a kis teraszra napozni. Ekkor a szemben lévő városháza ablakában feltünően sok kiváncsi hivatalnok nézelődött. Ezt egy idő után megelégelte a pécsi polgármester és egy radikális megoldást talált a "probléma" elhárítására. Lebontatta az erkélyt!

Ez lenne az igazság? Esetleg ez egy szellemes városi legenda?
Nem találtam "hivatalos" magyarázatot az erkély bontásának okáról, de az tény, hogy lebontották az erkélyt. Sok évtizeden át, erkély nélküli volt az épület. A napjainkban látható erkély tehát nem az eredeti. Az 1980-as évek elején, az Elefántos-ház tömbrekonstrukció során visszaépítették az eredetire hasonlító erkélyt.

A fényképen még érdekes a Széchenyi téri korabeli "taxiállomás" látványa. A fiákerek az út mellett sorakozva utasaikra várnak. A tér 1930-as évekbeli átépítése után is, még egy ideig itt volt a fiáker "droszt".

Egy érdekes pillanat a városháza életéből.

08_1890_k_szechenyi_ter_varoshaza_elott_magasrangu_vendeget_fogadnak.jpg

Ha átnézünk a másik oldalra - a városháza felé - észrevehetjük, hogy ott valami történik. Hajdúk sorfalat állnak a városháza kapujától egy hintóig. Nem csak a valószínűleg magas rangú vendég neve marad titok, de még azt sem tudjuk eldönteni a fénykép alapján, hogy most érkezett meg a városházához, vagy már indulni készül.
Úgy képzelem el, hogy a fényképész ezt a jelenetet nem is érzékelte, hiszen a teljes kompozícióra figyelt. Mindenképpen köszönet ezért az érdekes pillanatért, mivel láthatjuk: Így álltak sorfalat a városházát védő hajdúk.

Nekünk különleges látvány a régi városháza homlokzata is:

12_1890_k_szechenyi_ter_a_varoshaza.jpg

A régi városháza. Egyértelmű, hogy a fényképen nem a napjainkban is látható, 1907-ben átadott épületet látjuk. "Régi", mert a mai épület elődje.
Volt még előtte egy másik is? Volt! És milyen furcsa hallani, hogy akkor Tanácsháza volt a neve! A török kivonulása utáni első Tanácsháza a Főtér dél-keleti sarkán 1698-ban épült fel. Ennek is volt egy zömök tornyocskája, óranyílással és a barokk süveggel. Praktikus okból épült a torony. Itt éjjel-nappal egy őr figyelte, nem üt-e ki tűz a város valamely részén. Tehát tűztorony volt. A fényképen látható klasszicista városháza 1830 és 1905 között állt.

A Mecsekoldal:

02_1890_k_szechenyi_ter_kalvari_kapolnaja_es_a_staciok.jpg

A dzsámi kupolájától kissé jobbra tekintve, a Kálvária kápolnáját és a kálvária stációit látjuk. (A kálvária stációi Krisztus szenvedéstörténetének egy-egy pillanatát mutatja be. A kálvária területét azaz a régen "Bertalan hegy" néven ismert területet valószínűleg már a 13. században is vallási célok használták.)

A Kálvárián túl csak a mecseki erdőség látható. Feltűnhet még, hogy egy épületet sem láthatunk a Kálvária felett, a Mecsekoldal ekkor még beépítetlen vadregényes táj.

De mi az a kis tornyocska?

06_1890_k_szechenyi_ter_ciszterci_rend_kapolna_harangtornya.jpg

A bal felső sarokban a Székesegyház két tornya mindenkinek ismerős lehet, de kicsit jobbra, az a kis torony mi lehet. Először is figyeljük meg, hogy ez a torony egy épület tetőgerincén ül. Ez az épület és ettől jobbra lévő térre néző épület is a Ciszterciek gimnáziuma és kollégiuma.

Csak pár mondat az épületekről. A jezsuiták, akik már 1613 óta a törökök alatt is tevékenykedtek a városban, a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (Széchenyi térre néző épület). A jezsuita rendet azonban 1773-ban IV. Kelemen pápa feloszlatta. 1814. őszén a ciszterciek és világiak közösen megkezdték a tanítást.

A történelem vihara az iskolát sem kímélte, de most nem részletezem az eseményeket, hiszen minket ciszteriek déli épületének kis tornya érdekel. Ez az épület azaz a ciszterciek déli szárnya 1864-ben épült, itt volt az iskola házikápolnája és felette épült fel a kis harangtornyocska. A tornyot az iskolák államosítása után, valamikor 1949 körüli években bontották le. 

Széchenyi téri elemi (általános) iskola:

10_1890_k_szechenyi_ter_ciszterci_rend_epulete_nincs_eszaki_szarny_elemi_nepiskola.jpg

Szemben a Népiskola. Az itt volt épület már 1722-ben iskoláztatás célját szolgálta. 1779-ben országos rendelkezés alapján itt létesült a "Normál iskola". Az épület nemcsak iskola, de börtön is volt. 1888-ban a középkori falakat már nem lehetett megmenteni (földrengés is rongálta), így lebontották. Helyére a ma is látható kétszintes iskolaépületet emelték. Ez volt a Belvárosi Népiskola. Később Belvárosi Álltalános Iskola néven működött az 1980-as években történt megszűnéséig.

Sátrak a téren.

03_1890_k_szechenyi_ter_mezesbabos_satrak_mezeskalacs.jpg

A kép közepe táján a mézesbábosok sátrait látjuk.  A bábosok mézeskalács készítményeket árultak, mézeskalács huszár, mézes puszedli, mézeskalács szív és hasonló készítményeket.

A mézesbábosok feletti részen különböző "iparosok" kínálták portékájukat. Úgy mint fésűsök, kapczakötök, csizmadiják, magyar vargák, szűrszabók, kötélgyártók és még sok olyan terméket árulók, amire egy 19. századi háztartásban szükség lehetett.

A tér közepén a Szentháromság szobor: 

07_1890_k_szechenyi_ter_szenharomsag_szobor_es_a_templom_bejarat_oszlopos_elocsarnoka.jpg

A tér közepén a Szentháromság szobor áll.  A fényképen látható Szentháromság szobor nem a napjainkban is látható alkotás, hanem annak elődje, melyet az 1750-es években állítottak fel. De egy még régebbi szoborcsoport is állt már a téren. Tehát a képen látható a második szobor, a napjainkban is látható már a harmadik szoborcsoport.
A felvétel készítésekor (1890) már rossz állapotban volt, Több évig vitáztak a restaurálásáról, végül is 1908-ban lett átadva a mai szobor..

Különleges látványt nyújtott ekkor a Széchenyi téri dzsámi a különböző stílusú toldalékokkal. A szamárhátíves ablakok teljesen átépítve vagy befalazva. A belvárosi templom tér felőli két ablak helyét kibontva alakították ki a templom bejáratát, majd építettek elé egy neoreneszánsz oszlopos előcsarnokot is (lépcsőkkel).

Dzsámi és harangtorony?

09_1890_k_szechenyi_ter_dzsami_belvarosi_templom_harangtoronnyal.jpg

Pécs főterét a dzsámiból átalakított Belvárosi templom és harangtornya uralja a fényképen. A dzsámi teljesen elvesztette török jellegét, a sok átalakítás és toldalékok hozzáépítése során. A sekrestye a toldalék épületben volt, a minaret helyén épült fel a neoreneszánsz harangtorony és ebben a stílusban épült a kupola is (1899-1906).

A harangtornyot és a toldalék épületeket 1930-as években elbontották, majd Körmendy Nándor tervei alapján - a ma is látható új részeket építették hozzá. Ezzel az eredeti török dzsámi rekonstrukciója is elkezdődött. Az utolsó helyreállítási munkákat az 1950-es évek végén fejezték be.

Egy érdekes kút a téren!

05_1890_k_szechenyi_ter_torok_kut_also.jpg

A tér alsó felén volt egy kút, állítólag török kút helyén épült. Ez olvasható több munkában is, "a kút a török kút helyén épült", de már elfogadott tény, hogy ez csak részben igaz. 

Nagy Lajos és Fetter Antal munkájában az alábbi magyarázatot lehet olvasni:
"arra a következtetésre jutottunk, hogy a Széchenyi téren a török kori kutak nem azon a helyen voltak, ahol a 18-19. századi leírások és térképek jelzik a későbbiek helyét. Valószínűleg itt is a régi gyakorlattal állunk szemben: a régi építmény hasznavehetetlen alapjait nem szedték fel teljesen, inkább az újat építették kicsivel odább."

A képen látható barokk kút 1701-ben - gyakorlatilag a Perczel Miklós utca vonalában - épült fel. Ez a Széchenyi téri alsó kút a "Kádi csorgója" nevet viselte. Kádi csorgójának elbontásának az éve ismert, 1892-ben bontották le.

Kerítés a járda szélén, de miért?

04_1890_k_szechenyi_ter_kerites_a_teren.jpg

A fenti fénykép részleten egy érdekesség kerítést fedezhetünk fel. Sok éven át Pécs egyik kedvelt vendéglátóhelye a Központi Kávéház volt, itt a mai Munkácsy Mihály utca és a Perczel Miklós utca sarkán.

Az 1883-ban épült Lóránt palota földszintjén (a mai gyógyszertár helyén) 1888-ban nyitották meg a Központi Kávéházat. Lehetséges, hogy a kávézó nyáron a járdára kitelepült "kerthelyiségének" védelmére épült a kerítés? Ez csak találgatás részemről.

A járda közelében egy durván megmunkált asztalra is felfigyelhetünk. A vásár tereken - így a pécsi Széchenyi téren is - a város vezetősége meghatározta, hogy a tér egyes kijelölt területén milyen portékát lehet árulni. Itt a tér alsó felén "Tej és tejfő árulók" kínálhatták a portékájukat, így valószínűleg egy ilyen piacozót láthatunk a felvételen.

A téren több épületről nem esett szó, pedig érdekes a történetük. Ilyen a Cséby és a Cindery házak, a "Fogadó a Nádorhoz" vagy a "Zsolnay bazár" (ezek a nagy képen nem látszanak). Egy építményt fontos még bemutatni. A fenti nagy képen akár látszódhatna is, de pont a fák lombjának takarásában van.

Ez a felső, török eredetű kút.

13_1890_k_varoshaza_atepites_elott_a_felso_kuttal.jpg

Ezt a tér felső részén volt kutat egy másik fényképről származó részlet segítségével mutatom be. Eredetileg a törökök által épített kút helyén állt, a képen látható barokk kút, említik több helyen is. De már tudjuk, hogy a Széchenyi téri felső, török kori kút sem a fényképen látható helyen állt eredetileg, hanem csak a közelében.

A képen látható barokk kutat 1709-1710-ben építették. Ez a felső török kút eredetileg a "Kászim pasa csorgója" lehetett, hiszen itt áll közelben a Kászim pasa dzsámija, a dzsámitól keletre pedig, a bírósági épület helyén a Kászim pasa fürdője volt.

"A Széchenyi téri kutakat az új vízvezeték ügyeit intéző bizottságok együttes ülésén, 1892-ben, lebontásra ítélték." Mivel úgy tudjuk, hogy az alsó Kádi csorgóját még ebben az évben (1892) lebontották, feltételezhető, hogy ennek a felső kútnak az elbontása is ekkor történt meg.

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

 

Kép forrása:
fortepan gyűjtemény
Felhasznált irodalom: 
Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története.
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei I. (Pécs, 1982) IX. Adattár

 

Szólj hozzá

Török Széchenyi tér Belváros Érdekelhet