Egy pécsi út titka - Miért olyan széles
Egy ismerősöm - ki már közel tíz éve Pécsinek is érzi magát - nekem szegezett egy kérdést:
- Megtudod mondani, hogy miért olyan széles az Engel János út?
Engel János József út napjainkban (fotó google streeview)
Meglepődtem!
Nem a kérdésen, ahogy mondani szokás, "a kérdés jogos"! De miért nem fogalmazódott meg bennem is ez a kérdés. Különféle ügyeim okán már sokszor jártam a környéken és emlékszem, én is furcsálltam az út szélességét, főleg a csekély járműforgalomhoz képest széles.
Miért fogadtam el, hogy így van és kész!
Pedig feltűnő, hogy egyik végén sem folytatódik ez az osztott pályás, négysávos út. Mohácsi út irányába nincs folytatása, de a Mecsek felé sem halad tovább, beletorkollik a Hársfa útba!
Felmerül a kérdés: miért volt ez a nagyratörő, mondhatnám grandiózus terv és kivitelezés? Mire ez a rongyrázás? Csak úgy nem szokás építeni egy utat a semmiért, a semmibe? Bár a tények pont az ellenkezőjét bizonyítják.
Az út történetének kutatása közben - már egy-két információ birtokában - úgy gondoltam sejtem az út építésének okát. Milyen létesítmények is épültek a környéken? Kegyérgyár, Autó- és Motorjavító szövetkezet, Tűzoltóság, a Posta szállítási telepe, a Pécsi Szikra Nyomda is itt épült fel.
Posta új szállítási telepe a Diósi úton (Dn. 1970.07.23.)
Tehát valamilyen ipari telephelyeknek adott volna otthon az Engel János (Pólya) út, ahogy napjainkban mondjuk: "Ipari Park" épült volna ide? De azért nincs szükség osztott pályás "sztrádára"! Bár ekkor még nem sejtettem, hogy az igazság egy kis szeletét már megtaláltam!
A környék hasznosításának 1968-as tervét a Dunántúli Napló archívumában a februári hírek közt leltem meg.
"Pécs I. kerületi Tanács Végre hajtó Bizottsága tárgyalta és jóváhagyta a Zsolnay domb és Bokor utca, a Mecsekszabolcsi út, a Pécs-szabolcsi iparvágány és a Fürst Sándor utca által határolt terület részletes rendezési tervét, amelyet a Pécsi Tervező Vállalat, Papp József tervezőmérnök kollektívája készített."
"A Hőerőmű lakóterület és a Pólya utca között öt középmagas, Pólya utca és Dózsa György utca között tíz ötszintes, a keleti városrész központjától északra három középmagas lakóépület épülne. Végül a Felszabadulás útja folytatásaként megépülő, Dömörkapuhoz vezető út mentén hét négyszintes kockaépületet helyeznek el."
Keleti városrész - Ipartelepek, lakóházak, irodák, iskolák terve (Dn. 1968.02.25.)
Nagy formátumú terv! Itt is új emeletes épületekkel kívánták beépíteni ezt a környéket és ezzel teljesen megváltoztatni a városrész jellegét?
Emeletes épületekkel beépíteni a környéket és lényegében egy új lakótelep kialakítása volt a cél?
A keleti városrész terveiről még további egy-két mondat:
"- Kelet-Mecseki út.
A jövőhéten megkezdik a Pólya utca földmunkáit. A Pólya utca az első szakasza lesz az ún. Kelet-Mecseki útnak, mely a Felszabadulás útját és a Dömörkaput köti össze egymással. Egyelőre a Fürst Sándor utca és Engels út közötti szakaszt építik ki, 1971 közepéig. Ennek földmunkáit kezdik meg a jövő héten."
A Pólya utcát napjainkban már ne keressük a térképen, már nincs ilyen utca. Hol volt?
1959-es légi-fénykép a Mohácsi út és Pólya út környékéről
(A kép közepén a két autóbusz a 6-os főúton halad,
a kép alsó felén látható járművek a Mohácsi úti sormpó felnyitására várnak)
Gyakorlatilag egy nyúlfarknyi kis utca volt a Pólya utca, a Fürst Sándor utat (6-os főút) és a párhuzamosan futó Diósi utat kötötte össze a Mohácsi úttal szemben. Mindössze 4-5 ház volt az utcában. Egy 1967. évi várostérkép szerint az északi irányú folytatásaként, már egy másik kis utcát is kialakítottak újonnan, a Dályok utcát.
A fentebb már idéztem a "Keleti városrész (Ipartelepek, lakóházak, irodák, iskolák)" című 1968-as újságcikkből, de itt egy mások részlet, csak azért, hogy megértsük milyen hatalmas terveket dédelgettek ezekben az években:
"A keleti városrészt és a belvárost összekötő Fürst Sándor utca (6-os út) és a Mecsekszabolcsi (Hársfa) út a várhatóan megnövekvő forgalom lebonyolítására kevés lenne, ezért egy harmadik útvonal kiépítése szükséges, mely a Felsővámház utca meghosszabbításaként a Tolbuhin utat kapcsolja össze a város belső területével."
1966-ban készült makett fotó a Budai városrész rendezési tervéről
Ez az út gyakorlatilag nyugati irányból (Búza tér felől) a Budai városrészen keresztül vezetett volna, de az nem világos, hogy merre tovább a Tolbuhin (Komlói) út irányába.
De térjünk vissza az alap kérdéshez, miért kellett a Pólya (Engel János József) utat ilyen szélesre építeni? A már többször hivatkozott "A keleti városrész" című újságcikkben szerepel (csak emlékeztetőnek), hogy "a Felszabadulás útja folytatásaként megépülő, Dömörkapuhoz vezető út mentén ....".
De miért kell utat építeni a Dömörkapuhoz? A következő hír már talán erről is fellebbenti a fátylat.
"Utat terveznek a Mecsekre (Dn. 1968.10.29.)
A Felszabadulás útja folytatását, az úgynevezett Pólya utca kiépítését — mely a Dömör-kapuig terjedne — a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya napirendre tűzte.
Az új út a Mecsekre való feljárást könnyíti meg, mivel az épülő tv-torony, vendéglátó egységével, várhatólag megnöveli az amúgy is túlterhelt Hunyadi út forgalmát. Az út tervezése folyamatban van. A terveket a Mélyépítő Tervező Vállalat készíti.
A terv készítéséhez elengedhetetlenül szükséges geodéziai felméréseket most végzik. A Városi Tanács kéri az érintett lakókat, hogy a felmérési munkálatokat segítsék elő."
Maga a gondolat, hogy egy másik útvonalon is elérhető legyen a Dömörkapu, talán nem is elvetendő ötlet!
Természetesen akkor még hasznosabbnak tűnt mint napjainkban, hiszen nemcsak a TV torony, hanem az Állatkert és a Vidámpark látogatói használhatták volna ezt keleti irányú megközelítést. Persze ennek - már mint az út megépítésének - ténylegesen is nagy ára lett volna. De ezt akkor is tudhatták, hogy a teljes út Dömörkapuig vezető kiépítése horribilis összegbe került volna.
A Pólya (Engel János) út Dömörkapu felé tervezett út feltételezett nyomvonala
A kérdés továbbra is feltehető: miért épült meg az osztott pályás új út? Mármint, miért építették meg ezt a szakaszt ha nem volt biztos a folytatása, sőt én úgy gondolom remény sem volt a teljes út megépítésére.
Erről a városon átvezető hatos főút esete jutott az eszembe. Tervező asztalon kijelölték a főút városon átvezető szakaszának irányát. Az új épületeket ennek megfelelően kezdték el megépíteni (lásd. például a József Attila utcai tízemeletes panelházakat), majd mégsem az eredeti tervnek megfelelően építették meg a főutat.
Úgy látszik ez az út hasonló "jól átgondolt tervezés" eredménye!
Bontás Pólya utca és a Fürst Sándor utca sarkán (Dn. 1972.07.11.)
A fénykép a Pólya utcából készült, szemben a Mohácsi út
A fenti - Dunántúli Naplóban megjelent - hír szerint a Pólya utca bontása elkezdődött, de az út építésére nincs pénz.
De pár év múlva azért elkészült az új út a keleti városrészben az valamikori Pólya utca helyén. A korabeli sajtó írta: "Az osztott pályás út Pécs talán legkorszerűbb útvonala, amely új iparterület feltárását tette lehetővé - új kenyérgyár, nyomda, kesztyűgyári üzem épül itt máris."
Így lett Pécsnek egy osztott pályás, négysávos korszerű útja!
Keleti Iparnegyed látképe (Dn 1979.05.13.)
Konklúzió:
- Az eredeti kérdésre megkaptuk a választ, a Dömörkapu felé, egy a Mecsekre felvezető utat terveztek kiépíteni és csak ennyi készült el.
- Arra nem találtam meg a választ, hogy miért gondolták, a Mecsekre olyan hatalmas forgalom lesz, melyet csak ilyen nagy kapacitású út képes lebonyolítani.
- Végül is kijelenthetjük, hogy az út napjainkban is kihasználatlan és egy tévedés eredményeként létrejött torzó!
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
forrás:
Dunántúli Napló archívum
fentrol.hu (légi-fénykép)
