A pécsi automobilizmus kezdete

Kezembe került egy 1930-ban kiadott "Pécs és közlekedése" című könyvecske. Tulajdonképpen ez egy régi KRESZ könyv, de több kérdés is felmerült bennem. Miért pécsi kiadású a kis könyv?  Pécsett más szabályok voltak?
Annak is érdemes utána nézni, hogy mikor is kezdődött Pécsett a motorizáció?

De mit nevezünk motorizációnak? Mikor kezdődött?
Motorizáción általában a robbanómotoros járművek használatát szoktuk érteni, de ide tartoznak a gőzzel és árammal hajtott járművek is. Érdekes adalék a motorizáció kezdetének idejéből származó, 1897-ben írt és képpel is illusztrált újságcikk:

"Maguktól járó kocsik"

"Nálunk még Budapesten is nagy meglepetést kelt az utczán, ha egy-egy magától járó kocsi megjelenik. Parisban és Londonban ellenben ma már oly közönséges az ilyen kocsi, hogy ma-holnap már a bérkocsik és omnibuszok is mind ló nélkül fognak járni."

Kép részlete az 1897. évi  évi Vasárnapi Ujságból

Ez is érdekes rész a cikkből:
"A kocsikat, mint aláírásukból láthatjuk, vagy villamos erővel, vagy petróleummal hajtják, de csaknem mindenik egészen más-más szerkezetű s a magánfogatokon kívül találunk itt bérkocsikat, omnibuszokat és más pados társaskocsikat is, jeléül annak, hogy az új gépkocsik már nemcsak fényűzési tárgyak, hanem a nagy közönség szükségeinek is igyekeznek szolgálni."

Kép a villamos omnibuszról és bérkocsiról az 1897. évi Vasárnapi Ujságból

A fentiekben az igencsak meglepő, hogy közel 120 évvel ezelőtt már voltak elektromos járművek. De egy másik "Az automobilok történetéből" című 1901-es újságcikk szövege is meghökkentő:

"Az automobilok történetéből"
"Több mint százados kísérletezés után megértük, hogy géppel hajtott bérkocsik járnak a nagyvárosok utczáin. ... De már tavaly a petróleum- és benzin-motor is kénytelen lett átengedni helyét a villamos motornak. ... Napról-napra érezhető a tekhnika haladása. Eddig 50 kilométer volt a villámmal hajtott kocsik gyorsaságának legszélső határa. Ma már sikerül egyes kocsikat annyi hajtóerővel ellátni, amennyi 150 kilométer távolságra is elegendő. "

Tehát az elektromos autó nem is napjaink találmánya? Ezek szerint több mint száz éven keresztül a fejlesztők igyekeztek egy keveset javítani az elektromos járművek teljesítményén?

De térjünk vissza városunk helytörténetére.

Pécsi Széchenyi tér 1900 körül

A városi forgalom növekedése miatt, az egy- vagy kétlovas fogatú bérkocsik közlekedésének szabályozása is szükségessé vált, bár ez a kérdés eleinte csak Budapesten került előtérbe.

Talán az első pécsi közlekedés szabályozás 1888-ban volt? 
Pécsett az 1888-as Pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállítással kapcsolatban felmerült, hogy a "nagy forgalom" miatt szabályozni kell a belvárosi forgalmat. A kiállítás megnyitásának havában Lechner Gyula városi rendőrkapitány a lovas kocsi közlekedést a Deák (Jókai) utcában betiltotta. Az indoklás szerint Kistér (Jókai tér) felőli részén olyan keskeny, hogy a robogó kocsik a "gyalogjáron" közlekedők testi épségét veszélyeztetik. 

1888 kiállítás főbejárata a Kert  (Dischka Győző) utcában 

Miért volt szükséges a kiállítással kapcsolatban a "forgalom szabályozására"?
A kiállítás szervezésekor azzal számoltak, hogy a kiállítók nagy érdeklődése miatt várhatóan az eredetileg kijelölt, a Deák utcától a Dischka Győző utca és az Eötvös utca által a Gyár utcáig határolt terület kicsinek bizonyul (Ez a terület napjainkban a Főposta és a mögötte fekvő területnek felel meg). A kiállítás másik helyének a Széchenyi tér felső részén lévő Népiskolát és a Qertzen házat (a mai bíróság helyén állt) jelölték ki. A két terület közti forgalom a Deák (Jókai) utca és a Kistér (Jókai tér) irányába volt várható. 

Mióta szabályozza közlekedésünket a KRESZ? 
Már az 1900-as évek elején látszott, hogy szükséges a közlekedés szabályozása! 1910-ben egy belügyminiszteri rendelettel ennek eleget is tettek, így ez tekinthető az első magyar KRESZ-nek. Egyes rendelkezésekkel a budapesti rendőrkapitány is igyekezett szabályozni a közlekedést, de ez akkor csak a fővárosra volt érvényes.

Mikor kezdődött a pécsi motorizáció?
Már az 1910-es években is volt csekély számú géperővel hajtott kocsi, de komolyabb személyautó forgalom csak az 1920-as években indult meg a városunkban. A közlekedés motorizációja lassan kiszorította a konflisokat és a fiákereket.

A fenti automobil Varga Gyula pécsi Autókarosszéria- és Kocsigyárában készült

Az első hazai KRESZ-nek, azaz részletes, egységes szerkezetbe foglalt közúti közlekedési szabálygyűjteménynek azonban a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. 1930. január 01-én lépett hatályba.

Érdekes, hogy a ezekben az években - ugyan volt központi szabályozás - de minden nagyobb város kiadta saját közlekedési rendjéről szóló rendeletét, mely a városra jellemző sajátosságokat is figyelembe vette. Ilyen a Pécs és közlekedése című könyvecske (1930. május).

Érdemes végigolvasni a pécsi KRESZ könyv alábbi bevezetőjét.
Érdekes és különösen furcsa is az a szövegrész ahol a bevezetőt író rendőrfőtanácsos magyarázza, hogy miért is szükséges szabályozni a közlekedést.

Tehát a balesetmentes közlekedéshez nem is kellene más mint "a kötelező embertársi szeretet és udvariasság". Ilyen egyszerű is lehetne? De sajnos nem, mert már 1930-ban szabályozni szükséges a közlekedést, mert az "önös érdek lép előtérbe". Kedvesnek nevezhető az aggodalom: "A szabályok, egyesek kényelmét sértik talán"!

Csúcsforgalom a Király utcában 1920-as években

Mi nehezíti a pécsi közlekedést?
"A közlekedési eszközök forgalmát különösképpen nehezíti azon körülmény, hogy a járdákat helyszűke miatt legtöbb helyen keskenyre méretezték" és mi ennek a következménye? A gyalogosok az úttesten is közlekednek. Sok a keskeny mellék utca és ezek kereszteződése. A kis könyvben még említésre kerül, hogy a nagy forgalmú utcákban lerakott villamos sínpár is gondot okoz. A végkövetkeztetés, hogy ezt a "sebeshaladásu járművek szenvedik meg leginkább". Mindezek alapján kijelenhetjük, hogy "gépjárművet sok tekintetben nehezebb vezetni Pécsett, mint Budapesten."

"Pécsett a különleges viszonyokhoz mért alábbi jelzések alkalmaztatnak:"
És itt nem képek következnek, hanem a használt jelzések (közlekedési táblák) leírása.

• vízszintesen elhelyezett piros szegélyű nyíl a megengedett hajtási irányt mutatja
• a piros szegélyű tárcsa alatt a függőleges, píros szegélyű nyíllal, minden jármű számára tilos utat jelez
• piros szegélyű tárcsa egymagában, a ráirt szöveg szerint jelzi az azon utcára vonatkozó tilalmakat 
• kék alapszínű tárcsán fehér csigavonal a körforgalom jelzésére szolgál és végül
• kék alapszínű tárcsán fehér „P" a járművek várakozó helyéül rendelt útszakasz megjelölésére szolgál

Ezek szerint ötféle közlekedési tábla volt összesen? Mit szólnának eleink a mai tábla dömpinghez? 

Rendőrök az 1930-as években és a korabeli (kék alapszínű tárcsán fehér csigavonal) körforgalom tábla a Zsolnay szobornál (fordított irányú volt a körforgalom)

A pécsi KRESZ könyvecskében a taxisokról azaz a géperejű bérkocsik vezetőiről is szó van:

"Csatolt térkép áttekinthetővé teszi e korlátozásokat és ennek figyelembevételével a célhoz vezető, lehető legrövidebb útirány megjelölését. Ugyancsak fontos ez a géperejű bérkocsík vezetőinek is, kiktől az igénybevevő közönség joggal megkövetelheti, hogy a lehető legrövidebb útvonalon vigyék a célhoz. ... A géperejű bérkocsi vezetői vajjon a támasztott követelménynek megfelelnek-e és kellő helyi ismeretek birtokában vannak-e arról a rendőrkapitányság a jövőben rendszeresített helyi ismereti vizsga alkalmával fog meggyőződní."

A fenti részlet alapján felmerülhet bennünk a gyanú, már akkoriban is előfordult, hogy a "géperejű bérkocsik" vezetői nem a legrövidebb úton vitték utasaikat?

Az alábbi KRESZ szabályt valóban érdemes elolvasni:

Napjainkban megmosolyogtató a szabály egy-két részlete: "Ne kaszinózzatok az úttesten" vagy "... járómű jön feléd, ne futkoss előtte ide-oda meglepetésedben". Gondolom a szöveg végén olvasható "járóművezetők"-re vonatkozó akkori szabály nem ismeretlen senki előtt ("Balra hajts! Jobbra előzz!"), hiszen nálunk is baloldali közlekedés volt 1941-ig.

Az 1930. évi "KRESZ"-ben helyi szabályok is voltak:
- Így külön fejezetben volt felsorolva, hogy melyek a főutak. Mivel ekkor még nem volt tábla a főútvonal jelölésére, ezt bizony fejben kellett tartani.
- Szintén az utca nevek felsorolásával és a behajtási irány pontos meghatározásával jelölték ki az egyirányú utcákat is. Már ekkor is volt forgalom mentes szakasz is és az átmenő forgalom tilos fogalom is létezett már.
- Furcsa szabály volt viszont a "Tilos a javítás alatt álló gépjárműveknek a város belterületén való kipróbálása." (Ezek szerint, a belvárosi műhelyekből úgy tolták volna ki a járműveket?)

Gondolom napjainkban sokan nem ismerik, hogy mire is vonatkozik az egyik fejezetben leírt szabályozás, aminek a címe: "Fafűrészelő és aprítógépekre vonatkozó rendelkezés".

A könyvecske külön foglakozik a bérkocsi ipar gyakorlásával kapcsolatos tudnivalókkal:
- A géperejű bérkocsi-ipar gyakorlása.
- A géperejű bérkocsi fogalma.
- Közlekedés rendje.
- A géperejű bérkocsi vezetése.
- A géperejű bérkocsi vezetőjének különös kötelességei.
- A géperejű bérkocsik állomásaikról és ezeken a rend fenntartásáról.
- Viteldíjak.

Ez tulajdonképpen egy korabeli pécsi "Taxis igazolvány" (1930)

A fenti igazolvány szerint a gépkocsivezetőknek vizsgázni kellett helyi ismeretből. Ez a kötelezettség csak a "géperejű bérkocsi vezetők"-re vonatkozott.

A pécsi automobilizmus kialakulásával egy időben természetesen minden velejáró szolgáltatás, kereskedés is kifejlődött Pécsett is. Erről majd a következő fejezetben esik szó.

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

 Forrás: 
epa.oszk.hu / Vasárnapi Ujság  (1897-1901)  
"Pécs és közlekedése" (1930)