Mostanában "rászoktam" a régi Dunántúli Naplók olvasgatására és egy újabb érdekes témára bukkantam. Az egyik írás címe: 
 "Fásítják, parkosítják és betonlapokkal borítják az új központi piac teret"
A cikkben később azt írják, hogy 
 "A fedett árucsarnok csak a jövő évben készül el"
Nézem a lap fejlécén az évet, 1949. Nem tudok arról, hogy 1949 körül épült volna Pécsett egy ilyen új vásárcsarnok. Ezek szerint ez nem valósult meg, de érdeklődéssel olvasom tovább a cikket.

 "A vásárcsarnoknak a városfejlesztési tervbe való beillesztése régi hiány pótlását tűzte napirendre. Az ötven év előtti (1900 körüli) Széchenyi tér köveire lerakott áruskosarak óta jóformán semmi fejlődést sem mutat Pécs heti vásárjának képe, hogy csak a központi piactérről beszéljünk, — a mostani Kossuth téren, amely egyre szűkebbnek bizonyult a központi hetivásár forgalmának lebonyolítására. A demokratikus városvezetés elhatározása döntő változást hozott, amikor merészen hozzányúlt a kérdéshez."

Mielőtt folytatjuk a cikk olvasását, egy kis pécsi piac történet következik (sok képpel).

Egy város kereskedelmének mindig is fontos helyszínei voltak a piacok, vásárok. Pécsen kirakodásra, árusításra több tér is megfelelő volt, így több helyen tartottak hetivásárokat és alakítottak ki piac tereket.

A nagypiac Pécs főterén, a Széchenyi téren volt, Kispiacnak a Jókai téri (akkor Kis téri) piacot nevezték. Ez a tér a 19. század elején még a halárusok birodalma volt. Az árusítással járó, kellemetlen szagok miatt a lakosság kérésére a halárusítást áthelyezték a Hal térre. Búzapiac és edénypiac a Szent Isván tér déli részén az Alsó-Sétatéren, Disznópiac a Kórház téren és Marhapiac az Irányi Dániel (Búza) téren működött.

A terek beépítése, rendezése, funkciójuk megváltozása miatt a piacok egyre jobban kiszorultak a belvárosból.

Nem igazán tudjuk elképzelni a régi Fő teret, de szerencsénkre litográfiák és később a fényképek is megörökítették, hogyan nézett ki. A régi tér rendezetlennek tűnik. Helyenként szilárd burkolat nélküli, máshol kőburkolata van, vízfolyások szabdalták, de meglepő módon azért a piacon szigorú rend volt.

Pécs fő tere a Széchenyi tér 1890 körül

A város szabályozta a vásárok rendjét és az árusok helyelosztását is.
Kijelölt helye volt a "Gyalog népnek" és szakmák szerint beosztották a teret. Pontosan meghatározott helyen és mindig azon a helyen árusítottak a sajtosok, kosarasok, kenyérárulók, baromfiárulók, hajmás kocsik, lisztárusok és így tovább.

Széchenyi téri nagy piac (előtérben az un. török kút)

A Kossuth tér helyén eredetileg az Irgalmasok kertje, a déli oldalán egy utca volt. Az 1864-ben kialakított tér neve Új tér, a város ugyanis az irgalmasok rendházának kertjéből 1600 négyszögölt megvásárolt piac létesítésére. 

Majláth téri piac (a kép készítésekor még nem állt a Kossuth szobor)

A Széchenyi téri piacot ide telepítették át. Az áttelepítés hosszú évekig csak részben valósult meg (fényképek tanúsága szerint még az 1800-as évek végén is árusítottak még a Széchenyi téren.

1905-ben még a heti piac egy része a Széchenyi téren volt

Az 1940-es években a Kossuth tér még piacként funkcionált, de ekkor már megfogalmazódott a cél: a piacot el kell költöztetni. 

A Kossuth szobor mögött látható a Majláth (Kossuth) téri piac az 1940-es években

Tehát 1949-ben a Kossuth téri piac elköltöztetése már karnyújtásnyira van.

Így folytatódik az újságcikk:
 "A Bajcsy Zsilinszky-utcai házcsoport öreg házait már jórészt lebontották, hogy helyet csináljanak itt a modern, új központi piactérnek. A tér kiépítésére vonatkozó tervek elkészültek és alkalmunk volt azt megtekinteni. Az egyik tervrajz a jövőbelátó városrendezés szempontjait is elénk tárja, a másik csupán annak egy részét, az egykét évre felosztott részletet.
Már ez utóbbi is nagy perspektívákat nyit, mert a mostani Kossuth-téri piac 5500 négyzetméteres területével szemben csaknem két és félszeres nagyságú területet biztosít a központi hetivásár céljaira. A tér a Bajcsy Zsilinszky utca frontjától az Alsómalom utca frontjáig terjed és mindkét oldalon lesz bejárata. A teret betonlapokkal borítják be, fásítják és parkosítják."

Milyen házakat bontottak le a piac miatt? Mi pécsiek úgy érezzük, hogy a "nagypiac" azaz a Bajcsy-Zsilinszky utcai piac mindig is ott volt. De egy 1940 előtti  térkép megmutatja az igazságot.

A fenti térképen a vízszintes piros vonal a mai Nagy Lajos király utcát, a függőleges vonal pedig a Jókai utca Rákóczi út alatti részét mutatja. Egyik utca sem létezett még az 1940-es években. A piac feletti utca a Regős utca (Siklósi és Alsómalom között) viszont  már az 1940 évek környékén kialakult.

Az 1950-es években kezdődött el az új utcák kialakítása és egyben ekkor tűnt el a Majláth utca.

Alig felismerhető, de ez a Jókai utca, Rákóczi út alatti, déli új szakasza 1955-ben

1950-es években folytatódott a környék átalakítása.
A piac már kész volt, az épületek lebontva, a piac kiépítve. Igaz nem a tervezett módon, mert az eredeti elképzelés alább olvasható:

 "Itt lesz a nyílt piactér, az árusok beton asztalaival, a tér egyik sarkában földalatti WC-vel. A tér északi és déli vonalán ezen a „sofort-programon“ szerepel egy-egy magas, zöld futókával befuttatott fal, hogy az ósdi házak udvarai, rozzant kerítései ne ronthassák a kép összhangját. Amit eddig elmondottunk, az a tervek szerint még ez év júliusáig megépül, amikor is lehetővé válik a Kossuth-téri piac leköltöztetése. A fedett rész, a nyugati fronton megépülő üzletház és az árusító boxok megépítése, a keleti fronton söntés építése, a tér mostani területébe ékelődő és magántulajdonban levő telkek kisajátítása az ötvenes évre marad."

Légi-fénykép 1959-ből az alakuló Jókai utca és Rózsa Ferenc (Alsómalom) utca közötti területről

A fenti képen megfigyelhető, hogy a jobbra fent látható piac (beton asztalokkal) egy épületekkel határolt, már szanált belső tömbben lett kialakítva. A piac környékén még nem épült fel egy új épület sem, csak a Jókai utcában készültek el az első új emeletes lakóházak. A Szalai András (Nagy Lajos király) utcának még nyoma sincs és a Majláth utca legtöbb háza áll még.

1977-ben sem tűnt a piac modernnek

Az 1949-es újság cikk a környék rendezéséről és modern épületekről vizionált:

"Új bérpaloták és utcák

A másik terv, amelynek a leírtak csak részletét adják, ennél sokkal messzebbre tekint. Itt a zöldfalon túl levő házak helyén már bérpaloták emelkednek. A teret keletnyugati és észak-déli irányban utcák szelik át. A piacon keresztül utca köti össze a Bajcsy-Zsilinszky, a Regős és a Zólyom utcákat. A Zólyom utca folytatása is kiépül a Szabadság útig.

A város déli részének egész képe megváltozik. A most eléggé néptelen Alsómalom utcán tömegek hömpölyögnek a piactér felé, a boltok egymást érik. Ugyanígy a Zólyom- és Regős utcákban is.
A Bajcsy Zsilinszky utca forgalma még fokozódik és az autóbusz közlekedést még nagyobb követelmények elé állítja a város központjától délre áthelyezett piactér. A telt szatyrokat cipelő háziasszonyokat haza is kell szállítani. A költségvetés beruházási részében 300 ezer forint szerepel ebben az évben a piactér építésére. Ez természetesen csak arra elég, hogy a teret, még júliusban meg lehessen nyítani a forgalom számára. A befejezés a terv első részének teljes megvalósítása ennél sokkal nagyobb összeget igényel, amely az ötéves terv során kerül beruházásra."

A fenti tervek csak részben valósultak meg, mert ezt teljesen újra tervezték. Nem a következő ötéves terv részeként valósultak az elképzelések, csak jóval később. 1960-as években ismét nekilendültek a környék rendezésének, ekkor a Jókai utcában és a piac közvetlen környékén.

A Szalai András (Nagy Lajos király) utca kialakítására, végleges befejezésére és a vásárcsarnok felépítésére is még sok-sok évet kellett várni, mire megvalósult (a cikk írásának éve 1949, ehhez képest)

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Felhasznált forrás: 
     Dunántúli Napló archívum,
     Murányi fénykép gyűjtemény,
     csgyk.hu fotótár