Az aranyvonat 1938-as pécsi látogatása

Nem a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra szállító és amerikai hadizsákmánnyá vált vasúti szerelvényről és nem is a lengyel legenda szerinti, arannyal teli náci aranyvonatról szól az írás, hanem a Szent Jobb ereklyét 1938 és 1942 között országjáró körútján szállító "aranyvonatról".

De miért is írok erről a témáról?
Nem kizárólag az augusztus 20.-i ünnep miatt, mert ekkor rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Városunk történetének kutatása közben érdekes régi amatőr fényképekre leltem. Elég gyorsan sikerült beazonosítani, hogy mit is örökített meg a felvétel, mivel az egyik képen teljesen egyértelműen látható az esemény "tárgya". A képek a Szent Jobb 1938-as országjáró körútjának pécsi állomásán készültek.

Gondoltam utánanézek mit is írnak a pécsi helytörténészek erről az eseményről. Persze lehet, hogy az én hibám, de nem találtam semmit. Úgy tűnik mintha a pécsi 1938-as országos esemény pécsi fejezetét eddig átfogóan senki nem írta meg. Sok információ olvasható az országos események több helyszínéről is, de a Pécsiről semmit nem találok, azaz van azért ahol pár sorban megemlítik, hogy ilyen is volt.

Irigykedve olvastam más városok részletes beszámolóit és nézegetem a mellékelt sok jó minőségű fényképet. Jobb híján - a saját kutatásaim eredményeire támaszkodva - megpróbálom a Szent Jobb országjárás pécsi eseményeit bemutatni.

Fontosnak tartom, hogy egy-két mondat szóljon a Szent Jobbról is:

A Szent Jobb a díszes ereklyetartóban

István király 1038-ban uralkodásának 38. esztendejében elhunyt és végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilikában temették el. Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek.
Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, hogy megmentse kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották és mivel csodás erőt tulajdonítottak neki a bazilika kincstárába vitték.

A Szent jobb története ettől fogva igen csak szövevényes, de most nézzük miért is volt a Szent Jobb országjárása 1938-ban?

34. Eucharisztikus kongresszus:
Az egyik előzmény a Budapesti 34. Eucharisztikus kongresszus volt. Most a kongresszusról csak annyit, hogy az Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti. Ennek az eszmének a tiszteletére szervezi meg a katolikus egyház 1881 óta a nemzetközi eucharisztikus kongresszusokat. Csak zárójeles megjegyzés, hogy 2020-ban ismét Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét.

Az 1938-as kongresszus megrendezésének volt egy fontos üzenete is (itt már a politika is "közbeszól").
A résztvevők többsége - kimondva, kimondatlanul - úgy vélte: a budapesti ünnepségek a lelki élet elmélyítése mellett politikailag a német nácizmus ellen irányulnak. Mindez annyira jól érzékelhető volt, hogy Hitler megtiltotta a német katolikusok részvételét. A "másik" oldalra is volt azonban üzenete, a másik fő ellenség, "pogány" bolsevizmus felé.

Fontos volt az 1938-as év is.
A kongresszus időpontjának évében Szent István király halálának 900. évfordulóját is ünnepelte Magyarország. Ezért is történt meg, hogy egy ekkor egy fontos javaslat is felmerült: Magyarország fontosabb városait érintve keljen útra a Szent Jobb.

Ünnepségre invitáló plakát

Az aranyvonat:
A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített - mindössze négy hónap alatt - a MÁV, amit a hozzá kapcsolódó kocsikkal együtt ma „aranyvonatnak” nevezünk.
Bátran állíthatjuk, hogy az ereklyét szállító vagon, az „aranykocsi”, a magyar tervező- és díszítőművészet, s a magyar ipar remeke volt!
Az aranyvonat egy mozdonyból és öt kocsiból állt. Az egyházi és világi méltóságokat szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített "aranykocsit".

Az "aranykocsi" (színezett fényképen)

A korabeli Vasúti és közlekedési közlönyben olvasható:
"Csak az aranykocsinak van különleges, díszes külseje, a többi szabályos, gyorsvonatú kocsi. A mozdonynak, mely a vonatot viszi, egyetlen díszítése egy hatalmas kereszt az elején. E keresztet az est beálltával kivilágítják. Ez a látvány felejthetetlen, különösen, amikor a világító kereszt a sötétből kibontakozik, és közeledve mindjobban megnagyobbodik."

A világító kereszt a mozdony elején

Az országjárásnál fontos volt, hogy egyszerűen bemutatható legyen a Szent Jobb még akkor is, ha azt nem vették ki a kocsiból. Ezért különleges megoldásként a kocsi mindkét oldalán kialakított egy nyílást, amelyen át mindenki láthatta a Szent Jobb ereklyét. E nyílás a kocsi padlós szintjétől egészen a tető aljáig ért. Elzárására egy aranyozott keretekbe foglalt, háromrészes, gumi görgőkön és plüss csúszópofákon zajtalanul mozgó üvegtolóajtó szolgált, mely egy-egy drótköteles húzószerkezettel a kocsi belsejéből észrevétlenül volt nyitható-csukható.
A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona este kivilágított, nagyított mását helyezték el. Az üvegfalú kocsi közepén egy speciális állványon nyugodott a koronaőrök őrizte, megvilágított ereklye. A világítás azért volt fontos, hogy ott is jól lássák, ahol nem emelték le a vonatról, vagy csak lassan áthaladt a szerelvény.

 Aranyvonat mellett egy koronaőr

Pontos menetrend szerint közlekedett az aranyvonat, melyet plakátokon, program füzetekben vagy a helyi sajtóban hirdettek ki.
Az Aranyvonat által érintett állomásokat feldíszítették, a vármegyék határán hivatalos fogadóbizottság várta a vonat érkezését és így kísérték be az ünnepi díszbe öltöztetett állomásokra, ahol a lakosság körmenetben vonult ki az állomásra. A püspöki székvárosokban egy éjszakát, a városokban pár órát, közbenső állomásokon pár percet tartózkodott a Szent Jobb.

Műszaki érdeklődésűeknek (Az aranyvonat Szent jobb tartószerkezete)

Gondoskodni kellett olyan állványról, mely a vasúti jármű magasabb frekvenciájú rezgéseit alacsonyabb frekvenciájú, „lágy” rezgésekre alakította át. Az ereklyetartónak a kocsiba helyezése és kivétele egy gumigörgőkön zajtalanul kihúzható padlórész segítségével történt.

Ahol megállt a szerelvény, - mint városunkban is - a megállás után kinyitották az üvegfalat, leeresztették a lépcsőt és ereklyetartóval együtt 4 vagy 8 pap vállon hordozható baldachinra emelte az ereklyét. Az őrség felsorakozott és a parancsnok a Szent Jobb előtt indult el, őt követte a Szent Jobbot hordozó papok csoportja, mögöttük a Szent Jobb őre, két oldalról pedig a Koronaőrök zárták az alakzatot. Őket követhették a főméltóságok és az ünneplő tömeg.

A Szent Jobb körmenet szokásos rendje

Az ünnepi fogadóbizottság (főispán, alispán, polgármester, megyéspüspök, papság) a felsorakozott díszszázad, a katonai zenekar és az ünneplő lakosság már előre várta Szent István jobbját.

Szent István Jubileumi Év 1938. programfüzet (részlet)

A hivatalos fogadóbeszédet a város vezetése végezte, a papság főpapi szent mise keretében üdvözölte az ereklyét a város főterén. Ezután következett a közszemle Pécsett, a székesegyházban.

Volt ahol nem állt meg az Aranyvonat, ott megfelelő sebességre lassított, a lakosság pedig térden állva köszöntötte a Szent Jobbot.

A pécsi körmenet abban is különleges volt, hogy az ekkor zajló, 1938. június 4-13. között megtartott Pécsi Ünnepi Hetek a országosan is az egyik legnagyobb szabású rendezvény volt. Ekkor készültek el a korábbi építészeti beruházások, megépültek a városban a földalatti WC-k, nagy rutinnal szervezték meg a Missa Sollemnist.

A pécsi székesegyház előtt felépített hatalmas színpadon a Missa Sollemnis előadás

A  Szent  István Emlékév  rendezvényeivel  bővült  a  program:  a  Szent  Jobb  országos kőrútjával,  az Aranyvonat fogadásával. Igényes, 64 oldalas műsorfüzet, képekkel illusztrált tájékoztatók, városkalauzok jelentek meg, ahol a számokkal a várostérképen jelzett látnivalók a helyi  tömegközlekedéssel  való elérhetőségét  is jelezték.   

A Szent Jobb pécsi látogatása, azaz a pécsi körmenet 1938. június 13.-án történt. A Pécsi Ünnepi Hetek egyik csúcspontja az Aranyvonat fogadása és a Szent Jobb körmenet volt. Sajnos a főpályaudvari, Széchenyi téri és a Szent István téri eseményekről egyetlen fényképet sem sikerült találnom. Egyértelműen ez csak az általam elérhető archívumokra vonatkozik, mivel az szinte elképzelhetetlen, hogy nem készültek volna amatőr vagy sajtó fotók erről az országosan ismert eseményről.
Az időpontokban is több apró ellentmondás illetve a dátumokban, időpontokban az eredeti műsorfüzethez képest eltérés található. Ennek magyarázata, hogy a MÁV a menetrendet többször is változtatta, mert az eredetileg tervezett vonat sebesség nem volt tartható.
A fent látható programfüzet szerint június 13.-án Budapest - Nagykanizsa - Kaposvár - Pécs és vissza volt a tervezett útvonal. De ez közben változott. 1938. június 12-13. Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Pécs - Baja - Szekszárd lett.
A kaposvári események kutatója szerint: "Az ereklyét a plébániatemplomban helyezik el, amely a 13-ra virradó éjszakát Kaposváron tölti, s innen az Aranyvonattal Pécsre szállítják."
Tehát így teljesen egyértelmű, hogy az Aranyvonat Pécsre június 13.-án délelőtt érkezett és az alábbi Rákóczi úti felvételek is bizonyítják, hogy a körmenet 12 óra körül vonult arra. Feljegyzések szerint június 13.-án a Szent Jobb 19.30-kor már Szekszárdra érkezett. Úgy tudom, hogy az Aranyvonat legtöbb esetben "hurok járatként" közlekedett azaz minden egyes körút végén - így a Nagykanizsa, Kaposvár, Pécs, Szekszárd után is - vissza tért Budapestre.

Az általam talált alábbi amatőr felvételek a Rákóczi úton készültek.

Amatőr felvétel a Rákóczi úton vonuló körmenetről
(háttérben a Mattyasovszky palota tűzfala látszik, balra a Varga karosszéria üzem)

Rákóczi úton halad a körmenet (háttérben kicsit látszik a Zsolnay szobor)

A Miasszonyunk női Kanonok Rend iskoláiban a kor szellemének megfelelően a tanulók formaruháját magyaros formában írják elő. A növendékek az új, magyaros formaruhájukat először 1938. június 13-án viselték, amikor a Szent Jobb országjárása során Pécsett volt, és annak ünnepélyén a IV. éves tanulók így jelentek meg. 

Egy közeli felvétel a Rákóczi úton a Szent Jobb ereklyéről

A Szent jobb "országlása" emlékére különböző kiadványok, képeslapok készültek. 

A Magyar Királyi Posta Pécsett is kiadott alkalmi bélyegzéssel állított levelezőlapot, a Szent jobb pécsi látogatása emlékére.

Végül olvassuk el a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos gimnázium igazgatójának, Kijhn Szaniszló 1938-as írását, mely mondatokat a pécsi körmenet után vetett papírra. Az eredeti szöveg sokkal bővebb, de így is érzékelhetjük a gondolatok erejét. Csak még annyi megjegyzés, hogy több sor, akár napjainkban is megfogalmazódhatott volna.

Tehát az igazgató úr így emlékezett meg a Szent Jobb pécsi látogatásáról (részletek):

"Mária Terézia királyunk uralkodása óta minden év augusztusában országod népe elzarándokolt Hozzád Budára, most, halálod kilencszáz éves fordulóján Te szállottál le közénk, hogy újra végigjárjad örök birtokodat.
Téged várunk tehát Szent Jobb! Újra és újra, szüntelen Hozzád fohászkodunk! A díszes ereklyetartó, a csodás kézfej, az ékszerek mögött mi Téged várunk, Téged idézünk, Szent István szelleme! Ügy-e eljössz hozzánk? Mert most is az vagy, ami voltál: egyetlen akarat, egyetlen erő, egyetlen magyarság!"

"Ez az év, az Úrnak 1938-ik esztendeje halálod 900-ik évfordulója. És még sem egyedül ebből az ünnepélyes alkalomból jössz újra hozzánk, kezded mostani országjárásodat. Ha nem lenne most emlékév, ha nem lenne most semmilyen ünnepélyes alkalom sem, eljöttél volna akkor is második országlásodra, mert már annyira vártunk és annyira szükség van Rád, szellemedre, áldó, segítő Jobbodra."

"Eddig két évszázadon keresztül fenn pihentél a budai vár magányában. Nyugalmad nem zavarta ott fönn semmi s védve voltál, védett a magyar szeretet; hozzá ott voltál, ahol a rend, a nyugalom őrei élnek, azok, kik ma is a magyar békés munka megteremtői és biztosítékai."

"Most leszállsz közénk!"

"Már aranyvonatod érkezése előtt hetekkel megjelentél az egész országban. Feltűnt királyi alakod, koronás főd a magyar városokban, falvakban — nem meglepő ez, hisz „modern időket" élünk, 1938-at írunk — a hirdetési oszlopokon, a színes utcai falragaszokon. Az utcán cukorkahirdetések, szappanreklámok, moziműsorok közül villant elénk kékbe ködlő alakod, áldást osztó Jobbod. Itt kezdted meg a mai mindennapos élet piacán, az utca porában, zajában, siető, ideges emberek rohanásában országjárásodat az Úrnak 1938-ik évében."

"Szent Jobbod ott száguld e napokban és hetekben a síneken, aranyvonatodon, a haladás e modern eszközén. Mióta van vonat, gyorsabb az út embertől az emberig, kisebb a távolság ember és ember között, és mégsem lett nagyobb, igazabb köztünk a szeretet, sőt talán csak a gyűlölet kapott új eszközt a vasparipában. De most, hogy a Te Szent Jobbod megy a síneken, a pénz, a kereskedelem szolgája szolgálja a szeretetet, jóságos kezed hozza össze, kovácsolja össze a magyar szíveket, hozza közelebb az országhatárokat és vigyen békességet, hitet mindenhová."

"És mi, pécsiek, Dunántúl legnagyobb városának magyarjai, mi is várva vártunk. És június 13-án eljöttél hozzánk is, hiszen Pécs is azok közül a városok közül való, amelyekért oly sokat tettél."

"Mi pedig, a te magyar diák fiaid, jövő reménységeid, mielőtt megtérnénk az édes honi berkekbe, megvártuk a szent kezeddel hozzánk robogó aranyvonatot, s fiatal, fogékony szívünkben a szebb jövő reményével felvonultunk Előtted."

A szent Király üzeni: „Drága magyar véreim, bízzatok!"

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)


Források: 
 Mendöl Zsuzsanna: 
                  Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 1930-1945
 Rajczi Péter: 
                  A Miasszonyunk női Kanonok Rend tan. int. története 1895-1948
 tortenelemportal.hu
 koronaorseg.hu
 bazilika.biz/a-szent-jobb-tortenete