2015. sze 26.

Hatos főút a belvárosban 2.

írta: Régi Pécs
Hatos főút a belvárosban 2.

Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Az előző részben arról írtam, hogy az új városközpont kialakítását elkezdte a város, ekkor elkészült a kétsávos Szalai András (Nagy Lajos király) út. Az 1970-es években a hatosút belvárost tehermentesítő, de a várost átszelő új nyomvonalának elkészítésére meghirdettek egy tervpályázatot.
Az eredményhirdetés sajátságos, de az építőiparban nem szokatlan módon történt - ilyen már sokszor előfordult - az első díjat nem adták ki. A bíráló bizottság második díjban két pályázatot is részesített. Mi valósult meg? Valószínűleg az elfogadott tervekből összegyúrt változat.

Tüskés Tibor Pécsről szóló könyvéből érdekes adatokat ismerhetünk meg:

"Pécsett az utak megoszlása a burkolat fajtája szerint, 1970-ben: kőburkolat 3,2%, beton 0,3%, aszfalt 23,2%, itatott makadám 22,3%, vizes makadám 12,4%, egyéb burkolat 6,3%, földút 32,3%. Azaz: az aszfaltozott és makadám utak alig teszik ki az összes úthosszúság felét, viszont az utak egyharmada földút."

A fenti adatok döbbenetesek. Napjainkban általában csak az aszfaltozott utakat látunk mindenhol, ezért aszfalt utak 23%-os értéke nagyon kevésnek hangzik, de ennyi volt akkor. Pécsett sokáig nem volt kétsávosnál szélesebb út (talán csak a Szabadság út 2x2 sávos kialakítása volt a kivétel).

Akkoriban sokat lehetett hallani az új 6-os főút tervéről. Már a hatvanas és hetvenes években is az új főút városon átvezető nyomvonalát gyakorlatilag egyenes vonalúnak képzelték el (Pécsre jellemző kanyargós utak helyett). Természetesen ennek sok akadálya volt, például keleten a Zsolnay gyár vagy a Balokány-liget akadályozta az egyenes vonalú út kialakítását a városon belül.

_007_1973_pecs_terkepen_a_leendo_6-os_ut.jpg

Még akkor, egy 1973-as kiadású térképre felrajzoltam az általam megismert nyomvonalat. A keleti irány nincs berajzolva, mert akkor még nem volt ismert, hogy merre is megy majd az út. Több elképzelést is megismerhettünk. Az világos volt, hogy a Somogyi Béla utcai irány folytatása - a Zsolnay Vilmos út irányába  - nem elképzelhető. Létezett már egy 1960-65 körüli terv (előző blog bejegyzésében látható) amelyik a nyomvonalat a Balokány-liget alá, a Pécs-Mohács vasútvonal felett egy felüljárón átvezette volna (akkoriban ez tűnt a legvalószínűbb  Budapest irányú nyomvonalnak). 

_008_1971_rozsa_ferenc_u_800x.jpg 1971-ben így nézett ki a Rózsa Ferenc utca

De a pénzhiány kényszerű megoldáshoz vezetett. Egy új nyomvonalon haladó 6-os út célja volt, hogy a Rákóczi út forgalma elkerülje a belvárost. A megoldás "eredményességét" napjainkban is tapasztaljuk. A Rákóczi u. és a Szalai András (Nagy Lajos király) u. kényszerű, kanyargós összekötése nem igazán sikerült. A tervezett egyenes nyomvonalból, a kelet felé haladó úton egy bal és egy jobb kanyar lett!  

_008_1973_rozsa_ferenc_utca_atepitese_6-os_ut_kenyszer_megoldas.jpgNyugati irányból nézve készült a légi-felvétel az épülő átkötő szakaszról (1973)
(Ez volt a Rózsa Ferenc út, napjainkban Alsómalom u.)

Tehát a Rákóczi útról a forgalmat a Szalai András (Nagy Lajos király) út és a József Attila utca irányába terelték. Így a nyomvonal már gond nélkül folytatható lett volna egyenesen Uránváros felé (vagy mégse?). Ez az irány, már a régi városrendezési terveken is így szerepelt (Uránváros eredeti terveiben is így láthatjuk). 

Mivel 6-os út nyomvonal vezetésének több változata is készült, emlékezetem szerint az egyik komoly vitát váltott ki, A terv "budapesti léptékben" készült azaz aluljárókat terveztek több kereszteződésbe is. Akkor könnyen elfogadtuk azt, hogy ez teljesen felesleges pénzkidobás lenne. És lehet, hogy tévedtünk?!
Gondoljunk csak bele, mennyire meggyorsítaná a forgalmat, ha a Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszteződésben megépül egy gyalogos-aluljáró. Igaz a tervben a Szabadság utcai kereszteződésben (talán ez sem lenne rossz) és a Rét utcánál is aluljárót terveztek, erre talán napjainkban sem lenne szükség.

A Szalai András (Nagy Lajos király) utcát első lépésben kétsávosnak építették meg, de az új iroda épületeket már egy új széles útnak is megfelelő távolságba tervezték. Ez a távolság még egy szerviz út és parkolók kialakítását is lehetővé tette. 

 _009_1973_szalai_andras_ut_a_leendo_6-os_ut_02.jpgItt a volt Szalai András (Nagy Lajos király) u. épületek távolsága megfelelően nagy

A József Attila utca természetesen már nem volt ilyen egyszerű eset. Az MSZMP székháza előtti fasor kivágásával valamint a pártszékház előtti park rovására, elég helyet lehetett volna biztosítani az új főútnak. 

_010_jozsef_attila_utca_a_gyermek_klinika_elott_800x.jpgA József Attila és Rét utca sarkát, a Gyermek klinika előtti részen árnyas fák voltak

De hogyan tovább? Tovább haladva nyugati irányba a meglévő épületek lebontása nélkül nem lehetett volna a tervezett új út szélességét biztosítani. A József Attila utca északi oldalán, a Hullám fürdőtől egészen a Megyeri útig minden épületet lebontottak volna (így valószínűleg a Hullámfürdőt is).
Elképzelhetetlen? Sajnos nem, mert már láthattuk, hogy a Szigeti városrész teljes eltüntetését tervezték és elkezdték! Nem kell sokat bizonygatni a József Attila utcai tervezett bontásokat, mert a városrendezési tervek és makettek bizonyítják ezt. 

_012_1959_jozsef_attila_u_makett.jpgEzt a városrendezési makettet észak-keleti irányból nézzük

Ez a fenti városrendezési modellről készült fénykép bizonyítja, hogy mi történt volna a József Attila utcában! Látható, hogy a tízemeletes panelok előtt egy épület sincs, valamint új szalagházakat építettek volna a Petőfi utcától a belváros irányába. Szerencsére a város teljes lerombolásának tervét nem valósították meg azaz nem bontották le az utca északi felét, nem fejezték be a Szigeti városrész Kórház térig történő lebontását és a Budai városrész teljes eltüntetése sem történt meg.

De az eredeti József Attila utca szélessége nem volt elegendő az új főút kialakításához. Így csak egy megoldás maradt, az utca déli és északi oldali épületek előtt megvolt kerítések és előkertek bontása és ezzel mind a két oldali járdát a meglévő épületek tövébe építeni. 

Nem találtam dokumentumot vagy feljegyzést arról, miért is változott meg az eredeti elképzelés (de már mindegy is, örüljünk, hogy itt már nem épültek fel a panelok). A józan ész győzött? Gondolom inkább a pénz hiánya miatt volt ilyen szerencsénk. De tény az északi oldali épületek maradtak.

_013_1974_jozsef_attila_utca_belso_telken_egy_udvarban_tiz_emeletes_panelhaz_800x.jpgTízemeletes panelépület a József Attila utcai házak udvarán (1974)

Így valami furcsa "városrendezés" történt a Petőfi utca és a Megyeri út között. A Petőfi és a Megyeri út között már az új 6-os főút eredeti terveinek megfelelő szélességet biztosítandó módon épültek fel (az akkor még meglévő házak udvarába) a tízemeletes panel lakóházak! Így került két panelépület a házak kertjébe. 

_012_1959_jozsef_attila_megyeri_u_legi-fenykep_felirattal.jpgEz a kép pedig a Megyeri út felöli szakasz légi-fényképére rajzolt vázlat

A feljebb látható városrendezési makett és a fenti légi-fényképre piros téglalapokkal jelölt, már felépült panelépületek iránya egyértelműen jelöli a 6. sz. fűút tervezett építési nyomvonalát. Az felismerhető, hogy amennyiben az út építését egyenes vonalban folytatják, pontosan az Uránvárosi épületek között a főútnak kihagyott terület felé haladt volna tovább az új nyomvonal.

_014_6-os_ut_epitese_muholdkepre_vazlat.jpgEz a kerülő szakasz szintén egy kényszerű megoldás eredménye

De ez nem így valósult meg!
Mi oka volt a fenti műholdas (Google) fényképre rajzolt kerülő szakasznak, természetesen a Pécsi Határőr Igazgatóság. Nem tudom, hogy eredetileg - amikor a városrendezési terveket készítették - egyeztettek a határőrséggel, a minisztériummal vagy sem. De az biztos, hogy amikor a kivitelezési munkálatok elkezdődtek volna a laktanya kiköltözése már szóba se jöhetett.

Ekkor többféle ötletet is lehetett hallani. Az Athinay u. Uránváros felé, az Alkony utca pedig a belváros felé lesz egyirányú és ezzel kikerülik a laktanya területét. De egy másik megoldást választottak, az Athinay út kiszélesítését. De ez a kerülő szintén egy kényszer megoldás, így ismét furcsa eredmény született.

Az Athinay úton a határőrség szolgálati lakásainak Megyeri út felőli épületének egy épületszárnya az új 6-os út nyomvonalába esett. Az új kerülő nyomvonal ívének tompítása érdekében az említett épület részt le kellett bontani (ha jól tudom ez 8 lakást jelentett).

_015_6-os_ut_epitese_01x.jpgA Megyeri tér felöli első épület lépcsőháza az utca felé is kapott "ablakokat"

A fenti fényképen látható, hogy az épület északi lakásait lebontották, így került az "utcára" a lépcsőház fala. Itt az Athinay úton további gondok is voltak az út szélesítésével. Az északi oldali régebbi építésű épületek előkertjeit is elbontották, de az úthoz nagyon közel kerültek a már felépült négyemeletes panelépületek is. Uránváros felöli oldalon szintén tompítani kellet az útkanyar ívét, ekkor vágták le a Tüzér utcai sporttelep észak-nyugati sarkát.

_016_6-os_ut_epitese_02x.jpgAz Athinay úthoz nagyon közel kerültek az panelépületek, így több garázs nem is volt használható többé.

Az Athinay úti kitérő után már az eredeti tervek nyomvonalán haladt az út Uránvárosban, a sok éven keresztül beépítetlen, elhanyagolt, gazos sávon. 

_017_1973_legifelvetel_szigeti_vr_nyugatrol.jpgEzen az 1973-as légi-felvételen a sportpálya még érintetlen

 

_019_1963_uranvaros_legifelv_ny-rol_6-os_ut_helye.jpg1963-as légifelvétel Uránváros építése közben

Öszegzésként:
A fent bemutatott fényképek, dokumentumok, makettek bizonyítják, hogy nem a megépült 
nyomvonal volt az eredeti terv. A Nagy Lajos király útján az épületek távolsága (az út szélessége) révén kiválóan látszik, hogy ide tervezték a főutat. A József Attila utcában felépült tízemeletes panelépületek és a velük szemben felépített négyemeletes szalagház távolsága és iránya is egyértelművé teszi az eredetileg tervezett 6-os főút nyomvonalát.

De valami hiba csúszott az elképzelés kivitelezésébe.
Jobban is meglehetett volna tervezni az utat? A válasz egyértelműen igen! De már megszoktuk, hogy ilyen pécsi stilusban, kanyargósra sikerült a főutunk.

_018_1970_6-os_ut_helye_2_800x.jpgMég 1970-ben is, üres gazos terület volt a leendő főút nyomvonala

 

Fényképek forrása: Saját gyűjteményből, kivéve (fotó: fortepan) jelzésű

 

Szólj hozzá

Közlekedés Rákóczi út Építőipar Hatos főút