Hatos főút a belvárosban 1.

Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Már sokan írtak Pécs közlekedés történetéről, de gondoltam én egy kicsit másképp és szubjektíven írok arról, milyen módon alakult ki a pécsi hatosút városon belüli új nyomvonala. Sokan emlékeznek arra, hogy a 6-os főút a Rákóczi úton, a Kórház téren, majd a Szigeti úton haladt nyugat felé, elég kanyargós és szűk nyomvonalon. Már az 1950-es években világos volt, hogy a forgalom folyamatos emelkedése okán, egy új útvonalon kell majd a forgalmat átvezetni a városon.
Miért szubjektív? Mert tizenöt évig dolgoztam az építőiparban (majd szakmát váltottam), ettől persze ez nem egy "szakdolgozat", de én így emlékszem az eseményekre. 

Egy város és tömegközlekedése nem tud egymástól függetlenül létezni és fejlődni. Ahogy fejlődött a város, úgy a tömegközlekedésének megszervezése is létfontosságú lett. Természetesen a közlekedéshez megfelelő úthálózatra is szükség van.

Rövid pécsi tömegközlekedés történet:
1832-ben indultak meg a társasági, illetve a vállalati menetrendszerű lóvontatású omnibuszjáratok. 1881-ben alakult meg az Első Pécsi Közkocsi Társaság. 1913-ban kiépült a pécsi villamos vasút hálózata is. A Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság 1926-ban két autóbusszal elindította az autóbusz közlekedést is. De erről most csak ennyit, mert most nem a pécsi tömegközlekedés története a témánk.

Viszont arról ne feledkezzünk meg, hogy mindig is voltak saját, magáncélra is használható járművek személy és áruszállításra is. Lóvontatású szekerek, kocsik, konflisok, fiákerek is igényelték a közlekedésükre alkalmas utak kialakítását. Később természetesen a gépkocsik, teherautók elterjedésével a városban egyre csak növekedett a forgalom. Ennek forgalomnak nagy része átmenő forgalom volt és ez komolyan megterhelte a belvárosi utakat.

Vázlat az 1722-es Babies-féle telektérképen

Csak párszó a városi úthálózatról:
Valamikor Pécs város minden főközlekedési útvonala a város főterén keresztül vezetett. A főútvonal a keleti (Budai) és nyugati (Szigeti) városkapun keresztül bonyolódott, de déli irányba a Siklósi kapun keresztül is nagy volt a forgalom. A kelet-nyugat irányú forgalom útvonala idővel a városfalon kívülre került. Lényegében ez a belvárosi forgalom a déli városfalat követve alakult ki. Ez maradt évtizedeken keresztül a városon átmenő forgalom fő iránya, azaz a Zsolnay Vilmos - Rákóczi út - Kórház tér - Hungária utca - Szigeti út.

A Mecseken átmenő új nyomvonalon vezetett beton főút
1952-es átadási ünnepségén készült felvétel (fotó: fortepan)

A városba érkező forgalom sokáig nem volt számottevő, 6-os út forgalmának lebonyolítására a két nyomsávos út elegendő volt. 1952-ben adták át az új nyomvonalon vezetett mecseki beton főutat (Később ezt aszfaltozták le).

1960 A Bem (Irgalmasok) utcából déli irányba nézünk
balra a "villanyrendőr" irányítófülkéje (fotó: fortepan)

A fenti fényképen "A villanyrendőr" látható. A Rákóczi úton a Bem utca és Bajcsy Zs. utca kereszteződésében volt Pécs első forgalom irányító lámpája. A berendezés természetesen a technika akkori fejletségének megfelelően, kézi irányítású volt. Eredetileg az irányító fülke a valamikori Hungária (Bedő) kávéház épületének sarkán állt.
Egy a pécsi közlekedés történetével foglalkozó tanulmányban olvastam: "De nem dicsérhetjük eléggé Kardos Imre (Közúti Igazgatósági) kollégánk agilitását, aki nagy hozzáértéssel és számos újításával segítette munkánkat. Újítása alapján került sor Pécsett a Rákóczi út és Bem utca kereszteződésénél vidéken az első jelzőlámpás forgalomirányításra, az ún. "villanyrendőr" felállítására."

1967 Az irányító fülke a kereszteződés délnyugati épületének a sarkára került
(a majdnem emelet magasságba egy vaslétrán lehetett feljutni)

Egyre csak növekedett a város főútvonalainak a terhelése, ezért felmerült a kérdés: - Hogyan tovább?
Ezzel a problémával már a hatvanas években is foglalkoztak, de a megoldás vagy inkább részmegoldás csak később volt megvalósítható.
"Az általános rendezési tervekben szép elképzelések rajzolódnak ki a város közlekedéséről. De várni nem lehet addig, amíg egy 'véglegesnek' hitt, új úthálózat megépül. Közlekedni ma kell. Ami eddig történt, jobbára tüneti kezelés.
- Árkádosítani kellene a Bem utcát, majd a Kossuth Lajos utcát!"
Ez a vélekedés olvasható az 1970-es évek elején Tüskés Tibor egyik könyvében.

Tüskés Tibor írta ezt is:
"Az észak-déli irányú forgalmat a várfalakon kívül megépítendő utakra kell terelni. Az autóknak a belváros elkerülésével kell a Mecsekre jutni. Úgy, ahogy azt Dubrovnikban vagy Pozsonyban megcsinálták."

A belvárosban a Majláth utca még létezik és még a Regős utca sincs átnevezve
(Szalai András /Nagy Lajos király/ u. még sehol sincs)

Tehát a gondolat már formálódott, de a megvalósítás ....

"A pécsi autóbusz-közlekedésen sokféleképpen igyekeztek már segíteni. A belvárosi autóbusz-pályaudvart a Széchenyi térről a Kossuth térre helyezték át. Új, városszéli pályaudvarokat, új autóbuszvonalakat létesítettek."

Ezek részben reális gondolatok voltak. Volt azért több ijesztő gondolat is akkoriban (nekem biztosan ijesztő volt):

"Szeretem a pécsi pályaudvart is, bár tudom, hogy elavult indóház-stílusban épült." (Már ez a megjegyzés sem tetszett, de a következő gondolat ....) "Mikor épül meg az új pécsi vasútállomás? Milyen lesz, ha megépül? Álmodozni, tervezgetni szabad..."

Ezek szerint volt akinek megfordult a fejében a pécsi állomásépület lebontásának a gondolata? Hihetetlen talán, de mégis elképzelhető, főleg ha abból indulunk ki, hogy a Szigeti, a Siklósi és a Budai városrész teljes eltüntetését tervezték az akkori városrendezők illetve a város vezetők!

Érdekes, hogy már 1970-es évek elején megszülettek az alábbi gondolatok:
"Az ország nyolc főútvonala közül a 6-os út Budapestről Pécsen át vezet a barcsi Dráva-hídig, illetve a jugoszláv országhatárig. A Pécsre irányuló autóforgalom mellett egyre nő a városon átmenő forgalom. Jelenleg minden Pécset érintő járműnek a városközponton kell keresztül haladnia. A Zsolnay, a Rákóczi és a Szigeti utca a város fő ütőere, a „hadak útja".

Ezen a városrendezési tervek egyelőre csak annyit tudnak változtatni, hogy az átmenő forgalmat valamivel lejjebb, az új városközpont tengelyébe, a Szalay András és a József Attila utcába terelik.

Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a 6-os úton közlekedő minden kamionnak, cementes autónak és panel szállító trélernek nem szükséges a városon keresztüldübörögni. Nem akar minden személyautó sem bejönni a városba. Egyre sűrűbben esik szó arról, hogy a város akkor kapcsolódik korszerűen az ország úthálózatába, ha a megépítendő, új M 6-os autópálya elkerüli a várost, ha a vasútvonalon, sőt talán a Kertvároson is túl halad, és legföljebb egy rövid nyakkal, egy bekötőúttal érinti Pécset.

Mindez eléggé távoli jövő.
Nemrég még csak a 6-os út városi átkelési szakaszának megtervezésére hirdetett tervpályázat eredményét hozták nyilvánosságra. A jeligés pályázatra huszonhét mű érkezett. A pályázók között pécsi nevet nem látok."

Érdekes olvasni a fenti sorokat, főleg "a megépítendő, új M 6-os autópálya elkerüli a várost, ha a vasútvonalon, sőt talán a Kertvároson is túl halad" részt. Igen már akkor szó volt erről is! Mennyit is kellett nekünk Pécsieknek erre várni? Inkább ne is számoljuk ki (az eredmény nagy szám lenne).
Talán sokaknak az is furcsán hangzik, hogy az "új városközpont tengelyébe" helyezték át a 6-os főközlekedési út városi szakaszát. Először is ki kell alakítani a városközpont helyét azaz bontani kell.

Jobbra a megszűnt Majláth utca 1966-ban
távolban a Zsolnay szobor (fotó: fortepan)

Már az 1950-es években elkezdték a Rákóczi út alatti részen a Jókai utca kialakítását (ezzel kezdődött a környék átalakítása). Az új városközpont kialakításával egy utca is megszűnt, a Zsolnay szobrot és a Bajcsy Zs. utcát összekötő Majláth utca.

1964-es látkép a Jókai utcai "toronyház" tetejéről
(balra épül a Jókai  Ált. Iskola, a földszintes házak helyén lesz majd a Szalai András u.)

A Szalai András (Nagy Lajos király) utcának még a nyomvonala sem létezett az 1950-es években. Csak a régi földszintes házak lebontása után épülhetett meg a Szabadság utca és a Bajcsy Zs. utca közötti szakasza.

Az új Szalai András út és "a Pizsama házak" vagy "Szalai ikrek" néven ismert belvárosi tízemeletesek

Az új városközpont épületei közül elsőként épültek fel a KÖJÁL és a szakszervezeti székház, az Ügyészség irodaháza és a fenti képen is látható "Pizsama házak" vagy "Szalai ikrek" néven emlegetett tízemeletes panelházak.
Vissza térve az "Új városközpont" elnevezésre, emlegették "déli városrész" néven is a volt Siklósi külvárost. Az elképzelések szerint ezen a területen (Rákóczi u. - Szabadság u. - Szalai András u. - Bajcsy Zsilinszky u.) többségében irodaházak és üzletek épültek volna.

Az új városközpont makettje

A fenti képen pirossal jelölt régi épületeket is lebontották, a kékszínnel jelölt épületek (köztük egy hatalmas toronyház) szerencsénkre nem épült meg. A baloldalon látható három tízemeletes panelház a Nagy Lajos király utcában álló panelok. A makett jól érzékelteti a tervezett toronyház méretét (a magassága legalább a tízemeletesek kétszerese lett volna).

Már az 1960-as évek elején voltak jobban átgondolt tervek is a főút nyomvonalára. A terv belvárosi szakaszának megvalósításához - ahogy látom itt is - az átvezető szakasz nyomvonalába eső épületek lebontására lett volna szükség. Talán ez az egyik terv ami magyarázatot ad a József Attila utca Megyeri út közeli tízemeleteseinek egyenes vonalban történő kialakítására azaz ez okozta, hogy az épületek kvázi egyes házak udvarába épültek.

Kékkel jelölve a régi 6-os főút, a piros szín a belvárosi és az azt elkerülő 6-os út
1950-55 körüli tervét  emeli ki 

A fenti tervnek azért volt egy szimpatikus vonása is. Mégpedig az, hogy a forgalom egy részét igyekezett a vasútvonal alá terelni! A fent már említett 6-os út városi átkelési szakaszának megtervezésére - az 1970-es években - meghirdetett tervpályázatról és annak egyes elképzeléseiről - legalább is amire még emlékezem - a következő blogban lesz szó.

MIvel az építőiparban (is) dolgoztam és így természetesen akkoriban egymás közt sokat beszélgettünk a 6-os út terveiről. Ki mit látott a tervekből vagy mit hallott az egyik kollégától, esetleg mit látott saját szemével. Erről szól a következő, a "Hatos főút a belvárosban 2." című blog bejegyzés.

Folytatás a "Hatos főút a belvárosban 2." blog bejegyzésben

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Fényképek forrása: Saját gyűjteményből, kivéve (fotó: fortepan) jelzésű