Ráth-kert
Régen is voltak kedvelt kiránduló helyek vagy divatos, felkapott szórakozó helyek, kerthelyiségek. Az 1870-as években a Barbakán melletti várárokban volt az Újfürdő, vendéglője és kerthelyisége a fiatal iparosságnak kedvenc találkozó helye volt. Ilyen volt a Rákóczi úttól díszes vasrácsos kerítéssel elválasztott Czindery kert is, volt itt egy fürdő, egy vendéglő, majd egy később létesített favázas lovarda is.
És ilyen kedvelt hely volt sokáig a Vasútállomás környéki Ráth-kert is, ennek a kis cikknek a témája. Nem találtam sok írást az egykori Ráth-kertről. De a leghitelesebbnek Reéh György régi Pécsre való visszaemlékezései tűnnek.
"Ő valóban hiteles szemtanú! Látta, amikről pontos leírást ad, átélte életének izgalmasan szép kalandjait."
A fenti idézet Trebbin Ágost "Azok a régi szép idők" cikksorozatából való. Sajnos nincs rá mód, hogy eredetiben olvassam el Reéh György visszaemlékezéseit, így marad Trebbin Ágost munkájából származó sorok idézése (Eredeti forrás: Reéh Gyögy 1911-ben kiadott Tettye monográfiája).
Reéh György portréja
De ki is volt Reéh György (1862-1932), kit sokszor csak Reéh Gyuriként emlegetnek. Reéh Vilmos pécsi fűszeráru kereskedő fia ki a cisztercieknél tanult, noha szülei gyógyszerésznek szánták, de ő egy prágai kitérő után inkább jogásznak tanult és 1887-ben jogi diplomát szerzett, 1889-től rendőrfogalmazó, 1893-tól rendőrkapitány. Felsorolni is nehéz hány helyen tevékenykedett a városért. A Tettye szerelmese, ő tette vonzó kirándulóhellyé, ezért is mondták róla, hogy ő a „Tettye koronázatlan királya”. Természetesen nem csak a Tettyét szerette, így az ő visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg a pécsi Ráth-kertet.
Reéh ház a Jókai téren (Reéh Vilmos kereskedő háza és üzlete)
Itt a Jókai tér 4. számú ház falán 2002-ben Reéh György emlékére helyeztek el egy emléktáblát.
"1869. évben konzorciális alapon létesítenek a pécsi polgárok a vasúti állomás mellett, a mai Ráth-telep helyén egy kirándulóhelyet, mely a Ráth-kert nevet kapja. A ma is meglévő épület csoportokból méltán lehet következtetni annak díszes voltára."
- írta Reéh Gyuri. Természetesen a "ma is meglévő épület csoport" nem napjaink megjegyzése, mert már egy ház sincs meg az említett épület csoportból. Hol volt a Ráth-kert. Egy 1912-es térkép segít ebben, mert ekkor még meg volt a "Ráth-kert".
Ráth-kert egy 1912-es Kataszteri térképen
A fenti 1912-es térképről már könnyen beazonosíthatjuk, hogy a Ráth-kert a mai Mártírok útja és Szabadság utca déli találkozásánál volt. Érdekes, hogy a mai Szabadság utca első épületek egyike, utca déli végén épült Ráth-kert épülete volt.
1870 körül ilyen volt a mai Szabadság út az Indóház felöl nézve
Milyen volt az épület? Olvassuk tovább Reéh Gyuri emlékeit:
"A ma is meglévő épület csoportokból méltán lehet következtetni annak díszes voltára. A kert közepén a vendéglői célokat szolgáló főépület, benne egy nagy táncterem, melyben gázcsillárok (akkortájt még újdonság) szórták pazar fényüket a táncoló elegáns párokra s elmondhatjuk, hogy az akkor még gyérebb lakossággal bíró városunk közönsége igényeit messze felülmúlta."
1870 körül készült kép a Ráth kertről (háttérben a Mecsek)
A konzorcionális alapon indult művet Ráth Mátyás fakereskedő és városi bizottsági tag vette át s ő fejezte be az építkezést. Sok fényes mulattság pergett le e helyen. Többek között a pécsi Torna és Tűzoltó Egylet zászlószentelésének egy része is.
Itt talán jogos a kérdés, hogy ki is volt Ráth Mátyás (1829-1913)?
Neve többek között egy fatelep révén vált ismerté a városban. A Ráth-kert mögötti területen azaz nyugat felé Ráth Mátyás 1867-ben egy fakereskedést létesített.
De neve sok más tevékenysége révén is híressé tette. Érdekes, mozgalmas élete volt. Az 1848/49-es szabadságharcban honvéd hadnagyként szolgált, pécsi fűszerkereskedése is volt (melyet édesapjától örökölt), évekig a helyi kereskedelmi és iparkamara elnökeként tevékenykedett, házakat épített Pécs belvárosában. Érdekes momentum, hogy még életében - érdemei elismeréseként - utcát neveztek el róla. A mai József Attila utca, előző neve Ráth utca volt.
A Ráth-kert mint vállalkozás, csak pár évig állott fenn s felemésztette Ráth Mátyás vagyonának tekintélyes részét. Úgy tudni, hogy berendezése túlhaladta a város közönségének igényeit és a Pestről ideszármazott vendéglős áraival a város takarékos közönsége sehogy sem tudott megbarátkozni.
"Hozzájárultak a balsikerhez a szerencsétlen talajviszonyok is. Az Indóház-utca akkortájt még nem volt beépítve, a telep még nem volt alagcsövezve, a rétek vajmi gyakran víz alatt állottak s így a kert levegője még a nyári melegben is nyirkos és hideg volt. A tolakodó szúnyogseregek légióit, mint a nem legkisebb jelentőségű csapást említem fel."
Még az 1912-es fenti térképen is láthatjuk, hogy a Báró Bánffy Dezső utca (Mártírok útja) kertek, rétek felé halad tovább (József Attila utca és Rét utca környéke is ide tartozott /lásd Rét utca nevet/). Pedig szép volt a hely, dús vegetációjával, szokatlan pompájú épületeivel s azzal a kerttel, mely körülvette. A város piros tetejű, fehér falú házainak egész tömege fölött, a még csipkés négytornyú vártemplom, a kupolák és tornyok felett a kékeszöld Mecsek – olyan háttért szolgáltatott, melynél szebbet festeni sem lehetett volna.
Nem csoda, hogy a pécsi országos kiállítás megteremtőjének, Zsolnay Miklósnak szeme ezen a helyen akadt meg, s ide építtette azt a csodavárost, melynél szebb csupán a tündérmesékben létezhetett.
1907-es Országos Kiállítás főbejárának látképe az Indóház (Szabadság) utcában
A fenti képeslapon jobbra a székelyek faragta tornyos főbejárat, balszélen pedig egy Indóház utcai épülettől kissé takarva még látható a Ráth kert meglévő épülete.
Az 1907-es kiállítás lebontása után az Indóház utca zártsorú beépítése folytatódott és valamikor ez időben a Ráth kert utolsó nyomát is eltüntették (az épületet is lebontották).
Reéh György idézetek forrása:
Trebbin Ágost - Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában (2011)
Egyéb adatok: Pécs Lexikon egyes szócikke
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)