Sokat olvashattunk, hallhattunk már az 1907-es Pécsi Országos Kiállításról. Az alábbi írásban több, talán kevésbé ismert adatot, információt, érdekességet sikerül megosztani. Sok olyan tényt ismertem meg, kutakodásom közben, melyekre rácsodálkoztam. Ezt akkor megcsinálták? De hogyan? Mitől lett ilyen sikeres ez a vásár? De az felviláglott, hogy ez nemcsak egy vásár volt, pavilonokkal, kiállítókkal.

Az alábbi összeállítás nem törekedhetett a teljességre, csak egy kis szemezgetést nyújthat a korabeli újságokból, emlékiratokból, kutatómunkákból. 

Weber-Tarlós Károly festménye az 1907-es Pécsi Országos Kiállításról

Már 1905-ben megkezdődtek az előkészületek. A kiállítást a Ráth Mátyás-féle telek (a Ráth-kert szomszédságában) s a püspökrét 35 hektárnyi területén rendezték meg. Ez mekkora terület? Az 1960-as években ugyanitt zajló Pécsi Ipari Vásárnak csaknem az ötszörösét tette ki az 1907-es! 

Természetesen a kiállítás megépítéséhez pénz is kellett, közel másfél millió koronára volt szükség! 170 ezer koronát a kormány kölcsönzött, Pécs város közgyűlése 50 ezer koronát szavazott meg, a többit a vállalkozók adták össze (valószínűleg nagy lehetőséget láttak benne). Gyakorlatilag magántőkéből valósult meg.

Színezett képeslap is készült a Szabadság utcai főbejárat környékéről

A kivitelezési munkákat megpályáztatták. Öt budapesti és kilenc helyi cég jelentkezett. Mindenkinek jutott a munkából. 2000 munkás dolgozott a kiállítás építésén és kivitelezésén. Tudjuk 56 építmény volt. De eltudjuk képzelni az 1907-es infrastruktúrát?

Az adatok meglepőek: a gáz és a víz minden csarnokba bevezetve. Ez viszont szinte hihetetlen (de igaz): minden pavilonban telefon is volt!

Kik voltak az építészek? Pilch Andor tervezte a legtöbb pavilont, de a Zsolnay pavilont Sikorski tervezhette. Készültek pavilonok budapesti tervezők tervei alapján is (Jánszky Béla, Tátray Lajos, Fischer József, Maróti Géza, Ullmann Gyula, Kármán Aladár)

Pilch Andor - Frigyes főherceg pavilonjának terve

Milyen létesítmények voltak a pavilonokon felül? Volt varieté színpad, állatvásártér, sportpálya tribünnel, 3 teniszpálya, hegyi sikló, két sörcsarnok, cukrászdák, dohányárudák, byoskop (mozi), posta és távírda, zenepavilon, tűzoltó- és rendőrőrs, kiállítási iroda, ruhatár, szökőkút, illemhelyek. 

Ilyen volt egy bioskop (Pécsen is ilyen Narten-féle bioskop működött)

A hírverés is jól előkészített volt! Zsolnay Miklós megszerezte az összes mérvadó lapszerkesztő nevét és címét, és két héttel a megnyitás előtt, amikor már kibontakozott az épülő kiállítás szépsége, százötven újságírót hívott meg, és fényes bankettet rendezett a Nemzeti Kaszinóban.

 A Pécsi Országos Kiállításról szóló korabeli újságcikkből

A közel 1 millió látogató igényét ki kellett elégíteni, hogy a helyszínről készült lapokon küldhessék el üdvözlő soraikat ismerőseiknek. A kiállításról készült képes levelezőlapok pontos számát nem ismerjük. Legalább ötven féle képeslap készült.

Egy a sok képeslap közül - A vásár "főutcája"

A hírverést segítette a Pécsi útmutató, azaz a két kötetes Kiállítási Kalauz. Kiadta a kiállítás végrehajtó bizottsága A "Leghasznosabb tudnivalók" című fejezet már a kiállítás megtekintését segíti elő:

 Természetesen az útmutatóban vásári térkép is volt a látogatók tájékoztatására. A térképen jól látszik, hogy a kiállítási pavilonokon felül sok más létesítmény is volt a területen. A mai József Attila utca alatti részen, a Rét utca helyén egy nagy versenypálya, három teniszpálya és tribün is volt.

A kiállítás idején különböző iparágak képviselői tartottak találkozókat. Volt a gazdáknak, a vendéglősöknek, a borászoknak és a méhészeknek is kongresszusa. Az ipartestületek is itt rendezték meg az évi országos értekezletüket. Különböző foglalkozási ágak, egyesületek szintén itt adtak találkozót egymásnak. Néhány ezek közül:

• Polgármesterek kongresszusa,
• Múzeumok és Könyvtárak Országos Egyesületének közgyűlése,
• Szabadgondolkodók országos kongresszusa,
• Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének kongresszusa,
• Dunántúli Pénzintézeti
• Tisztviselők Egyesületének közgyűlése,
• Lapkiadók országos közgyűlése,
• Katolikus kongresszus stb.

Különleges kiállítások is színesítették a vásárt például Dr. Rónaky Kálmán pécsi árvaszéki elnökhelyettes hímestojás gyűjteménye.

Különleges pavilonok is voltak: a rudabányai bányatársulat pavilonja, mert egyemeletes, lombfűrész díszítésű zárt erkélyű, kis gúla alakú toronnyal díszített épület volt, amely előtt kőkerítés léckapuval. Mintha mindig is ott állt volna az épület.

Különleges látvány volt a Schützer-féle szappan-pavilon, ahol Frigyes főherceg alabástromfehér mellszobrát mutatta be a nézőknek, természetesen Schützer-féle szappanból. Úgy látszik, ez a zsűrinek is tetszett, mert kiállítási aranyéremmel jutalmazták kiállított szappanjait, és a nem mindennapi "műalkotást".

A Turul léghajó (illusztráció) - Ilyen látványban volt része a pécsieknek is

A kiállítás egyik kiemelkedő vonzereje a „Turul” léghajó felemelkedése volt. Pécs városának lakói először itt a kiállításon találkoztak légijárművel. Ez egy hidrogénnel töltött léghajó volt.

Lifka Károlyné özv. vándorsátras mozgófénykép-mutatványos színháza a pécsi kiállítás belterületén volt a kiállítás egész tartama alatt. Színházát kiállítási nagy aranyéremmel tüntették ki.

Ha már a kitüntetésről van szó. Sokféle emlékanyag, emlékérem, plakett, jelvény is készült a kiállításra. A kiállítás idején többféle hivatalos díjakat és érmeket is átadtak a résztvevőknek: Kiállítási érem, arany, ezüst és bronz fokozat, az Iparegyesületi érem és Zsolnay-plakett, Kiállítási Emlékérem.

Háromszögletű emlékérméket is készítettek. Felül fül található, hogy láncon lehessen viselni. A vásár területén árusították.

1907-ben is természetes volt, hogy a korabeli sajtó is foglalkozik a Pécsi Országos Kiállítással. Már az építést is figyelemmel kísérte, de beszámolt az illusztris, neves vendégek látogatásairól és még a díszebédekről, díszvacsorákról, bankettekről is.

Képek a korabeli újságokból:

Még egy érdekes adalék a pécsi kiállításról: 
Pécs elöljárósága 1907-ben a tűzoltószer kiállításon vásárolta meg hivatásos tűzoltósága számára ezt a Kőhler gyártmányú benzinmotoros fecskendőt. Kéthengeres 10 lóerős Csonka-féle benzinmotor hajtotta meg a két állóhengerű szivattyút. A tűzoltók anyagi nehézségeik miatt nem, vagy csak nehezen tudták megvásárolni a legkorszerűbb tűzoltószereket, így a már birtokukban levőket nagyon megbecsülték, óvták, a lehető leghosszabb ideig tartották szolgálatban.

Pécsett 1951-ig volt használatban.

Kik voltak a kiállítás legnevesebb kiállítói? A hatalmas névsorból íme néhány kiragadott név: Zsolnay-gyár, Hofherr és Schrantz gazdasági gépgyár, Első Magyar Gazdasági Gépgyár RT. Budapest, Zománcozott- edény-, Sajtoló- és Fémárugyár Budafok, Ganz és Társa vasöntö és gépgyár RT., Szent-István-Társulat könyvkiadó, Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyár, Archimedes Csavargyár, Herz Ármin Fiai szalámi gyára, Budapest, Első magyar bélyegzőgyár, Budapest, Első Tokaji Cognac-Gyár, Dunagőzhajózási Társaság, Budapest, Magyar orvosi Múszergyár, Budapest, Singer varrógépgyár Rt.

Ez a kiállítás remek épületeivel. kitűnő elhelyezéséveI, fővárosi színvonalú rendezvényeivel ma is megállná a helyét bármelyik nagyvárosban. Talán egyedülálló teljesítmény volt, hogy a kiállítás deficit helyett anyagi haszonnal zárult!

De itt a csavar a történetben, mert mégis botrányos lett a vége. Sajnos a pécsi Ullmann-bankban elhelyezett 100 000 koronás nyereség, amely egy kultúrpalota költségeit volt hivatva fedezni, odaveszett, amikor a bank vezetője az összes betétek eltulajdonítása után Amerikába szökött. Magyarul sikkasztással zárult ez a sikeres történet.

Ez a tény azonban nem tudja elhomályosítani a rendezők hatalmas tettét. Azt, hogy ilyen nagyszabású és országos hírű, sikeres kiállítást hoztak létre. Napjainkban is büszkék lehetünk elődeinkre!

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs)