Széchenyi tér - Lóránt palota

A Munkácsy Mihály és a Perczel Miklós utca sarkán áll egy pompás épület, a Lóránt palota. Az épületet a pécsi Széchenyi tér egyik sarkára, a Zsolnay-kút szomszédságába, Engel Adolf a pécsi zsidóság kiemelkedő alakja építette.

Lóránt palota elkészülte után nem sokkal (1890 körül)

Érdemes pár szót szólni az Engel familiáról (a teljesség igénye nélkül, mivel ez igen hosszúra nyúlna). Az "Engel" nevet a déd- és az ükunokák viselik még sokfelé a nagyvilágban. A családalapító Engel Adolf saját maga által írt életrajzának tanúsága szerint 1820. február 6-án, Pécsett született.
A négy évesen apa nélkül maradt Adolf tizenegy évesen batyus vándorkereskedő lett, apróságok (például: ceruzák, maga készítette gyújtóeszközök) árusításából tartotta el magát. A német anyanyelvű fiúcska, önerőből tanult meg magyarul, franciául és héberül. Összegyűjtött pénzéből különböző vállalkozásokba kezdett, 16 évesen dohánnyal kereskedett, 18 évesen használt ruha- és bútorboltot nyitott Pécsett. 1844-ben megnősült és házasságát bőséges gyermekáldás kísérte: 9 gyermeke született.
Engel Adolf 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, szolgálta hazáját és a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc elbukott, de Engel Adolf az üzleti életben egyre sikeresebb lett.
1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért "jánosi" predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak.

Ő volt az egyik kezdeményezője az impozáns, 1869-ben felavatott pécsi nagyzsinagógának. Tagja volt Pécs szabad királyi város közgyűlésének (törvényhatósági bizottság), több kulturális és művészeti szervezetnek, a Pécsi Dalárda örökös tiszteletbeli tagja is volt. Meghatározó szerepe volt a Komló környéki kőszénvagyon feltárásában és művelésbe vonásában.

De itt álljunk is meg a további tevékenységének felsorolásával és nézzük inkább meg, hogyan is kapcsolódik a Lóránt palota története az Engel családhoz.

Régi iratokból tudni lehet, hogy a Lóránt palota nagy területén, eredetileg több kisebb telek volt.

A telkek eredeti 1722 évi kialakítása (erre a négy telekre épült fel a Lóránt palota

Egy-két momentum a keleti oldali két Perczel utcai telek "életéből":

• 1720. ápr. 19. Bachman Míhály Sebestyén kapcakötő elzálogosította a házát.
• 1747. dec. l2. Pachman Sebestyén eladta házát Szenkovics Jakab aranyművesnek 600 f-ért és 4 körmöci aranyért.
• 1784. máj. 17. Agner János György kereskedő megvette (a két Perczel utca telket) 2200 f-ért és ezzel két telek egybeolvadt.

szerencsére további adatok is fellelhetők és a többi telekkel együtt végig követhető a telkek sorsa, de ennyi adat most elég is.

Sajnos nincs ismert felvétel a régi épületekről.

A telkek "életében" az utolsó események az alábbiakban foglalhatók össze:

Stipanek József hentes és n.Windischmann Teréz tulajdona volt a tér felőli sarok valamint a Perczel utca felőli további két telek. Piller Karolin tulajdona volt a Munkácsi Mihály utcai telek. A sarki barokk házban volt Sittig Zsigmond tulajdonos, első pécsi kölcsön könyvtára. A kapubejárattól jobbra Weindorfer Fülöpnek a „Zenélő órához” címzett vendéglője volt.
A korabeli pécsiek patkányvárnak nevezték a sarkon álló egyemeletes, manzárdos, barokk házat. A névadása nem lehetett véletlen, mert az valószínűsíthető, hogy az épületek megvásárlásának idejében a sarokház már nagyon elhanyagolt, romos állapotban lehetett és innen a gúnyos név. Mind a négy barokk épületet elbontották.

jánosi Engel Adolf

De ki is volt az építtető?

Az 1856 óta vezetett pécsi telekkönyv szerint ezt a négy telket vette meg 1883. szeptember 5.-én Dr. Loewy Lipót és n.Engel Berta. 1883. júliusában dr. Loevy Lipót már meg is kapta az építési engedélyt és hat nappal később már az építőanyagot is elkezdték szállítani a területre.

Ki volt a két vevő?
Engel Adolf lánya, teljes nevén Jánosi Engel Berta. Dr. Lóránt Lipótné és férje Loewy Lipót (Leopold Löwy), a későbbi Lóránt Lipót. Több írás szerint a palota Engel Adolfé volt és nem Loewy Lipóté: "amelyet apósa építtetett, majd Berta lányának ajándékozott". És ez valóban így történhetett, még akkor is, ha vevőnek az ifjú pár van bejegyezve.

A palota építéséhez azaz inkább a régi házak bontásához, egy Pécs helytörténetében fontos esemény és egy érdekes történet is kapcsolódik.

A tér felöli sarki telken volt barokk ház bontásakor címeres kö került elő kettétört állapotban. A két darabot összeillesztve egyérteműen látszott, hogy ez a kőfaragvány egy címer. Ezt többen is - a későbbiekben - a középkori pécsi egyetem címerének tartottak. A palota építtetője ha ezt nem is tudta, de felismerte értékét. Így a faragványt Jánosi Engel József oda ajándékozta, Horváth Antal régészkedö pécsi ügyvédnek, ki az egyik darabot el is szállitotta miután ő is igen érdekesnek találta a követ. Mire azonban a kő másik darabjáért vissza mentek volna az elveszett, mert egy kőmüves beépitette az új falba (azt nem lehet tudni, hogy melyik részébe). Így a régi kő másik darabja újra visszakerült a telekre, ahol előtte is évszázadokon keresztül lakott.

Az első magyar egyetem (studium generale) címertöredéke

A megtalált címeres kő akkor nagy vitát váltott ki, hogy ez valóban a Nagy Lajos által 1367-ben alapított egyetem címer köve vagy sem. Mert ha ez az egyetem címerkőve, akkor hol is volt az egyetem? 1904-ig volt hiedelem szerint a Czitrom- és Deák (Jókai) utcák északkeleti saroktelkei táján feküdt.
Haas Mihály 1845-ben kiadott "Baranya, Emlékirat" c. művében írta "Vala Pécsett a szerzetnek (érti a Benedek-rendet) nagyszerű kolostora és temploma egyetemmel együtt". És hozzá teszi: "Állott pedig e monostor a város déli részén, közel a mostani püspöki kerthez, hol nemrég roppant maradványi valának még láthatók". Ez tehát a Posta igazgatóság épületének a környékére teszi. De a kő előkerülése után ez a feltevés lényegesen módosult. A kő vizsgálata után az az új vélemény alakult ki, hogy a címerkő nem Nagy Lajos idejéből, hanem későbbi időből való. A címerkő lelőhelye azt a feltevést is erősíti, hogy a pécsi egyetem nem a hagyomány által megjelölt püspök-kertféle területen, hanem a Lőwy-féle palota, illetőleg az ennek szomszédságában álló városház helyén állhatott. A tervbevett városház lebontásnál végzendő kutatások nyújtanak talán erre nézve felvilágosítást. Ez utóbbi megjegyzés természetesen nem a mai városházára vonatkozott, hanem még a régire mert ekkor már tervbe volt véve egy új épület felépítése.
Mint napjainkban már tudjuk az új városháza építése közben nem találtak bizonyitékot az egyetemre. Az 1967-ben kezdődött Székesegyház körüli ásatások feltártak egy épületet (a volt püspöki palotát) a várfal és a Székesegyház között. Vilmos püspök volt, aki az egyetem létrehozása kapcsán, alakíttatta át ezt a korábbi püspöki palotát.

De vissza az eredeti témához. 1884-ben elkészült a Löwy palota (Lóránt palota). Földszintjén megnyitották a Központi kávéházat és a tetőben kialakított manzárd műterem lakásba pedig beköltözött az első fényképész és megnyitotta műtermét a nagyérdemű közönség előtt.

Az épület földszintjén sok éven keresztül kávéház és vendéglő működött.

A bejárat feletti felirat: "KÖZPONTI KÁVÉHÁZ"

Csak pár adat a vendéglátás történetéből:

• Scheffer kávés 1888 november 24--én nyitja meg a Központi kávéházat.
• 1905. november 5.-én a Perczel u. 2 sz alatti "2 korona" vendéglőt Rechnltz Mór átvette.
• A Loewy-palotában lévő "Központi kávéház"-at átvette és restaurálva 1904. szeptember 7-én "Balaton" kávéház néven megnyitja Lukács Sándor.
• Pécs József vendéglős 1913-ban megnyitotta "Munkás Kaszinó" néven vendéglőjét. A vendéglő neve nem véletlen, mert a vendéglős a munkásmozgalomban is jelentős szerepet játszott.
  
  

Több ismertetőben az olvasható, hogy ebben a házban szerelték fel az első pécsi felvonót. Remélem ez az információ igaz, mert a tervező esetében van egy kis "gubanc".

Szinte mindenhol a palota tervezőjével kapcsolatban ez olvasható: "Lóránt palota melyet 1883-ban Förster bécsi építész tervezett." Dehát ez lehetetlen! Ludwig Förster bécsi építész, akinek tulajdonítják a terveket, 1863. június 16.-án Gleichenbergben hunyt el. Nehéz úgy tervezni, hogy valaki már húsz éve már halott. Milyen iraton szerepelt ez? Ki tévedett?

A budapesti Tervtár Bp.134/1883. sz. alatti bejegyzése szerint Engel Sándor és Morgenstern Alfréd a palota tervezője (Madas József kutatása). Ez hogyan lett Förster?
Nem fontos ezt tovább boncolgatni, de az említett írásokban ezt a információt azért nem ártana helyre tenni.

Az is érdekes momentum az épület történetében, hogy az 1918-1921-ig tartó szerb megszállás idején a Lőwy-palotában működött a szerb katonai városparancsnokság.

Fodor József fényképész újságban közölt reklámja

A tetőtérben is gyakran cserélődtek a fényképészek és erről a palotáról készült korabeli fényképeken látható, tetőre festett reklám szövegek változásai is tanúskodnak.

Fent a manzárd tetőn Boronkay Béla fényképész reklám felirata

A földszinten, a vendéglátó helyek megszűnése után sorra nyíltak meg és zártak be a különböző boltok. Csak párat említsünk meg:

• Szöllösi Samu bőrkereskedő üzlete 
• Baranyai Gazdabank
• Zápor József Füszer- és csemege boltja 
• Temesvári - Kaszás Füszer Csemege üzlet
• Teherfuvar Vállalat

Már sok éve és még napjainkban is gyógyszertár van a Lóránt palota sarkán, amit mi régi Pécsiek csak a "nagy gyógyszertár" néven említjük.

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)