2013. jún 04.

DARÁNYI BÁCSI A PÉCSI TÖRPE

írta: Régi Pécs
DARÁNYI BÁCSI A PÉCSI TÖRPE

Pécs legkisebb legnagyobb embere!

BEVEZETŐ

Az eredi írásom még 2012-ben jelent meg egy azóta már megszűnt honlapon. Sok-sok kutatómunka és személyes beszélgetések eredményeként. Egy kis frissítést végeztem az eredeti íráson (most 2016-ban).

Ez a történet talán csak egy pécsinek lehet érdekes, mert Darányi bácsit csak mi ismerhettük. De élete olyan érdekes, hogy azért nem csak lokálpatriótáknak lehet élmény olvasni az életéről. Sokan csak hallomásból ismerik, de van aki nem is hallott róla. Darányi bácsi életének első fele Pécsett zajlik, majd rejtélyes módon sok évre "eltűnik" a városból, majd ismét felbukkan. A történetekről nem állítom, hogy teljesen pontosak, pedig sok ember emlékszik rá. Van aki a nevére emlékezve Misuról beszél, de nem ő az. Van aki állítja Darázsi volt a neve, de tudjuk, hogy nem. Az elbeszélések, emlékek sokszor megkoptak, talán nem pontosak, sok idő telt el. Legtöbb emlékező még gyerek volt amikor Darányi bácsi élt. Kevesen ismerték személyesen, de lehet, hogy ez sem segítene, mert általában zárkózott volt,  nehezen barátkozott.
Az is érdekes ebben a történetében, hogy pontosabb információkat lehetett összegyűjteni arról merre is járt amikor nem volt Pécsett.

Ez a pécsi történet egy, valamikor város szerte ismert és mégis "ismeretlen" ember életéről szól. Erre a kis írásra egy internetes cikkhez írt hozzászólás ösztönzött. 

daranyi_teljes_alakos.jpgDarányi bácsi a pécsi törpe

 

idezojel.jpg"- Ha már szóba jött Pécs nevezetes arcai ("A táskás hölgy"), ki tudna valami hiteles történetet közkinccsé tenni a Darányi? törpéről. Talán 60-as 70-es évekből vannak emlékeim. A Kórház-téren láttam (ott volt egy étterem és talán ott ebédelt). A buszra tették fel? Volt egy kis kosara, egy szem jó nagy krumplival és elég nehezen cipelte. - Tud valaki róla? Kösz." Érkezett is egy válasz: "Darányi bácsi a nagymamám szomszédjában lakott, egyszerűen egy törpenövésű emberke volt, nem mondhatni, hogy különös története lenne." 

Ezen a válaszon elgondolkodtam. Egy szomszéd is csak ennyit tudott a Darányi bácsiról? Én az átlag pécsinél többet tudtam életéről, de ez is nagyon kevés az igazság megírásához.
Eztán jött a sok kutatómunka különböző archívumokban, visszaemlékezések elolvasása, történeteket meghallgatása és lassan kibomlott egy érdekes pécsi ember életének fonala.

daranyi_portre.jpgDarányi bácsi, még fiatalon

Aki Darányi bácsit egyszer is látta nem felejti el. Nem csak azért mert törpe növésű volt (kb. 80 cm), hanem mert jellegzetes alakja volt Pécs városának. Általában öltönyben, sétabottal, kalappal a fején sétált és valóban sokszor ott volt a kezében egy kis füles kosár is (van aki szerint gyakran egy "kisbőrönd" volt nála).
Sok-sok találgatás kapott szárnyra a városban, hogy ki is volt ő régebben, miből élt? Hiszen a fiatal Darányira senki nem emlékezett! 
Városi legendák születtek is rendesen. Többen gazdag milliomosnak gondolták, már aki tudta, hogy van egy háza. De világot látott cirkusz tulajdonosának is gondolták. Az is elterjedt róla, hogy jól jövedelmező dohányboltja volt és onnan a vagyona! 
De hagyjuk is a találgatásokat.

Szögezzük le az elején. Mivel története meglepően érdekes, mozgalmas és változatos, ezért hosszú is lesz.

Biztosan teljesen másként alakul az egész élete, talán rosszabb, talán jobb, ha nem lesz törpe.
De miért lett törpe? Örökölt rendellenesség? Az ő története ebben sem a szokásos. Mivel nem született törpe, azaz nem örökletes okoknak köszönheti törpeségét, hanem egy embernek, egy balesetnek.
Valamikor az 1890-es évek második felében történt, hogy a még csecsemő Gyula több esetben is egy cselédlányra volt bízva. Egy ilyen esetben történt meg, hogy a cselédlány leejtette a csecsemőt. Persze nagyon megijedt, de mivel nem látszott meg a babán a baleset, ezt elhallgatta a szülök elöl. Később a gyerek fejlődésében láthatóan valami nem volt rendben. Növekedése lelassult és egyéb más látható jele is volt annak, hogy valami baj van, ekkor derült ki az eset. Segíteni már nem lehetett a kisgyereken, mert a balesetben maradandó, gyógyíthatatlan sérülést szenvedett.

Hát így kezdődött az élete.

Állítólag a Jászai Mari utca környékén töltötte gyermekkorát. Van aki úgy tudta, mert neki is úgy mesélték, hogy a Darányi család kocsma vagy vendéglő tulajdonosok voltak és volt egy leány testvére is, de ez már a múlt homályába vész. Nincs már élő ember aki erről hitelesen mesélhetne.
Az 1940-es évektől kezdve látták őt Pécsen és ettől kezdve hallani történeteket "Darányi bácsiról, a törpéről", mert csak így ismerték a legtöbben. Rendes nevét kevesen tudták, pedig mint mindenkinek neki is volt tisztességes polgári neve. 
Darányi Gyula volt a neve.

Nem sok ember ismerhette életének teljes történetét, mert elég zárkózott ember volt. Nem barátságtalan, nem nevezném nagyon mogorvának sem, csak annyi kellemetlen élmény érte már, hogy ezért nem barátkozott egykönnyen. Még a közvetlen környezete sem tudott róla sokat. De azért előfordult, hogy egy-két elejtett mondatból földerengett történetének egy-két szelete.

A vasútállomáshoz közel, a Kandó Kálmán utca 4. alatt lakott, az épület földszinti, kétszobás lakásában. A teljes épület egyébként az ő tulajdona volt.
Napjainkban az ő lakása helyén működik az ismert pécsi, Kandó Kálmán utcai Magda cukrászda.

Nagyjából az 1940-es évek környékén vehette meg a házat, de lehet, hogy egy-két évvel előbb.
Darányi bácsi lakása normál méretű bútorokkal volt berendezve, ami azért némi gondot jelentett Gyula bácsinak, de megoldotta. Alacsony termetét egy kis lépcsős, kapaszkodóval felszerelt zsámollyal ellensúlyozta. Ennek segítségével sokszor akrobatikus ügyességgel érte el a magasabb tárgyakat is.

Azt is rebesgették akkoriban, hogy valamilyen társulattal – talán egy cirkusszal - még az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott.
És ebben volt is igazság, mert valóban járt az Amerikában. Még a szomszédok sem tudtak sokat róla, de időnként életének pár morzsáját meg ismerhették.

Egy ilyen eset volt a következő is.

daranyi_kando1970_kert.jpgDarányi bácsi, már idős korában (1970-es években)
(Az előkert virágait öntözi)

Történt, hogy a szomszédban egy kisgyerek az udvaron álló egyik fának ágán ücsörögve, egy angol dalocskát énekelgetett. Nem tudta ő, hogy ez nem magyar dal, de valahol a fülébe mászott a dallam.
Egyszer csak a két ház udvarát elválasztó kerítés tetején megjelent Darányi bácsi feje. Felmászott egy létrára és onnan nézett kíváncsian át a szomszédba, honnan is jön az ének.
Aztán elmesélte, ott a létra tetején állva, hogy ő ismeri ezt a dalocskát és tudja is a szövegét, mert ő sokáig Amerikában élt és beszéli az angol nyelvet. Hát így csurrant-cseppent Darányi bácsi életének egy-egy kis szelete az ismerősöknek, a szomszédoknak.

De ismerjük meg életének eddig rejtett részleteit, hogyan is lesz egy pécsi törpe növésű fiatal emberből Amerikai sztár!

Pécstől nem is olyan nagyon messze, még itt Európában, Bécsben kezdődik Darányi úr karrierje.

daranyi_liliputstadt.jpgA bécsi práterben a "Liliputstadt"

Leopold von Singer kiemelkedő körülmények között élő bécsi családból származó férfi, 35 éves korában támadt az ötlete, hogy hozzanak létre egy törpe színházat. 1912-ben családi vállalkozásként indult. Ő és lánya egy kis törpe színházzal szórakoztatta a bécsi Práterben a közönséget. Felesége feladata kis növésű emberek toborzása volt.
"Liliputanerstadt" néven váltak ismertté Európa szerte, európai turnéknak köszönhetően.

Ennek a társulatnak lett tagja a fiatal Darányi Gyula is. Singer társulatával Bécsben és más Európai városban is fellépet. Sajnos arról nincs fellelhető információ, hogy ekkor mi volt az ő szerepe a társulatban. Az biztosnak látszik, hogy táncos vagy akrobatikus műsorban nem szerepelhetett, mert ezt a korlátozott mozgása nem tette lehetővé.

Miután az I. világháború kitört, a teljes társulat elutazott az Egyesült Államokba. Amerikában aztán hihetetlen karriert futott be a társulat a "vaudeville" színházakban.

Európában ez a műfaj nem volt ismert.
A "vaudeville" egy fajta szórakoztató színházi műfaj volt a varieté világában, mely az 1880-1930-as években az Egyesült Államokban és Kanadában vált divattá. Egy előadás egy sor különálló műsorszámból állt, melyek népszerű és klasszikus zenészek, táncosok, humoristák, betanított állatok, bűvészek, női és férfi imitátorok, akrobaták, illusztrált dalok, zsonglőrök, egyfelvonásos darabokat vagy jeleneteket előadó csoportok léptek fel, de az előadók még lehettek sportolók vagy egyéb hírességek és még filmeket is bemutattak időnként.

 

daranyi_musor1.jpgSinger's Midgets San Franciscoi plakátja

Leopold von Singer törpe társulata Amerikában "Singer's Midgets" néven vált ismerté. Mivel a társulat a "vaudeville" műfajban lépett színpadra, nem volt önálló színházépülete. A Singer törpe csoport folyamatosan fejlődött az ismertségükkel együtt. Műsoruk folyamatosan bővült, cirkuszi idomárok, lovasok, zenészek, bohócok és minden számuk előadója törpe volt. 
Ebben a társulatban az 1920-as években a társulat egyik ismert sztárja volt Darányi Gyula azaz ahogy ott vált ismertté Julius Daranyi
.

Darányi bácsi első Amerikai fellépései az USA keleti partján 1918-ban, San Francisco-ban voltak.

A Singer's Midgets csoport csak Amerikában töltött 25 éve alatt nagyon sok városban lépett fel, csak pár példa a nyugati partról San Francisco, Portland (Columbia), Stockton (California), a keleti partról a híres Shea's Buffalo Theatre színpada New York City vagy a nem kevésbé híres B.F. Keith Színháza Washington DC (ezekről újságcikkek és fényképek tanúskodnak). 

x_singer_s_midgets_ujsag_hirdetes.jpgSinger's Midgets hírdetése egy amerikai újságban

A Singer's Midgets Európából történő elutazásának dátuma egy kicsit bizonytalan, mert egyes feljegyzések szerint az Amerikába vezető út előzménye Ázsia, Ausztrália és Dél-Amerika volt. De ettől függetlenül azt biztosan tudni, hogy az 1920-as és 1930-as években az Amerikai Egyesült Államok volt az otthonuk.

daranyi_bfkeith_szinpada.jpgA wasingtoni B.F. Keith Szinház szinpadán is felléptek

A Singer's csoport tagjait több egyéb szerepre is felkérték, bár ezek inkább protokoll "munkák" voltak. Fényképek készültek a tűzoltóságon, a rendőrségen, így 1924 június 8. -n Darányi Gyulát is beöltöztették közlekedési rendőrnek.
A Washington Post erről egy cikket is készített, melyben erről így írtak:

daranyi_washingtonpost.jpg

"Julius Daranyi a Singer Midgets egyik sztárja, akik rendszeresen játszanak a B. F. Keith varieté színházában, ezen a héten a mai napra tagja lett a Wasingtoni Columbia kerületi rendőrségnek (Metropolitan Police Department of the District of Columbia) és ő irányította a forgalmat Tizennegyedik és a G utca sarkán, 12 óra 30 perckor."

 

daranyi_rendor1.jpg1924 Julius Daranyi, midget traffic cop.
Darányi a törpe közlekedési rendőr

Ez az útkereszteződés pár utcára van a Fehér Háztól.

x_midgets_children_in_fire_fighther_costumes_1923.jpgJilius Daranyi a tűzoltó mellett - Midgets [children in fire fighther costumes] 1923

Szintén nem minden napi történet Darányi bácsi életében, hogy Warren G. Harding elnök meghívására a Fehér Házban is vendégeskedett a társulat (ez 1920 körül történhetett).

Egy másik kiemelkedő találkozás volt 1925-ben, amikor Cuno Hugo Rudolph washingtoni polgármester fogadta a Singer's tagjainak egy kis csoportját és a fényképen jól látható és felismerhető a vendégek közt Darányi Gyula is.

daranyi_was_mayor.jpgA wasingtoni polgármester fogadja a csoportot

Még sok látogatásról is készült fénykép, így a Y.M.C.A. azaz a Fiatal Keresztény Fiuk Egyesületének teke pályáján is megörökítették a társulat férfi tagjait, tekegolyót tartva a kezükben.

daranyi_teke.jpgA Y.M.C.A. tekepályán (középen a legkisebb Darányi Gyula)

1938-ban, Leo Singer szerződést kötött a Metro-Goldwyn-Mayer céggel, hogy 124 arányos méretű kis ember szerepeljen a híres "munchkin" törpeként a "The Wizard of Oz" azaz az Óz a nagy varázsló c. filmben (1939). A filmben - valószínűleg a kora miatt - nem szerepelt Julius Daranyi (nincs a stáblistán).

x_the_wizard_of_oz_judy_garland_the_singer_midgets_800x.jpgThe Wizard Of Oz Judy Garland The Singer Midgets

Leopold von Singernek ez az 1939-es film volt az utolsó sikere. Miután a törpe társulat számos tagja hazament Európába, Singer az 1940-es év közepén feloszlatta a "Singer's Midgets" társulatot.

Ebben időben költözhetett haza Magyarországra Julius Daranyi, azaz Darányi Gyula is.

Így már érthető, hogy Darányi bácsi miért csak az 1940-es években tűnt fel a pécsi utcákon. Élte békés "nyugdíjas" éveit, de azért, hogy ez így is maradjon, a Kandó Kálmán utcában lévő házát életjáradékra eladta. Ezzel kívánta a rendszeres jövedelmét biztosítani.
Állítólag egy Király utcai üzlet tulajdonos vette meg a házat. Ez valamikor az még az 1940-es évek közepe felé történhetett. Ettől kezdve Darányi úr úgy érezhette már biztosítva a jövője, mert az életjáradékból nyugodtan éldegélhet haláláig. 
De hát a sors - történelem és politika képében - közbe szólt.
Az 1948-as évek környékén - mint oly sokan másokat is - Gyula bácsit is, csapásként érte az államosítás! Miért?
Mert az életjáradékra eladott házat államosították azaz egyszerűen elvették a tulajdonostól. Így a Király utcai üzlettulajdonostól az üzletét és a házát is államosították és ezzel megszűnt a Darányi bácsi életjáradéka is.

daranyi_kando1970.jpgA Kandó Kálmán utca 1970 k.
Jobbra lakott Darányi bácsi, most ez a Magda Cukrászda

Ekkor Darányi bácsi nagy bajba került!
Szerencsére azért voltak barátai, segítői és szereztek neki munkát. Az ötvenes években minden nap láthatták Darányi bácsit a Petőfi utcán felfelé baktatni a villamos megállóhoz, Doktor Sándor (ma Hungária) utcába. Innen ment villamossal a Kossuth Lajos (ma Király) utca végén lévő Borostyán étterembe. Ott egy magas bárszékszerű alkalmatosságban ült és az így kialakított árusító helyen kínálta a füstölni valót. Itt természetesen a kevés jövedelme mellett az étkezése is biztosított volt. Szokásos mindennapi kép volt, hogy Darányi bácsi amikor a villamos beérkezett megállóba, jellegzetes vékony hangján megkérte az éppen mellette állót, emelje már fel a villamosra. Egyedül fellépni a régi magas lépcsőjű kocsikra képtelen volt és ez természetesen a buszok esetén megismétlődött.
Sokan úgy emlékeznek, hogy a Barbakán vagy a Doktor Sándor utcában is dolgozott. Lehetséges, hogy így volt, de ez nem lehetett hosszú idő mert legtöbben a Borostyán étteremi "trafikosra" emlékeznek.
Vajon az akkori vendégek tudták vagy sem, hogy egy világjárt, Amerikában is híres ember szolgálja ki őket cigarettával, egy doboz gyufával. Lehet, hogy páran igen, de azt tudnunk kell, hogy abban az időben "nyugati dolgokról" nem volt ildomos beszélgetni sem. Arról, hogy meddig is dolgozott az étteremben és ha nem akkor miből is tartotta fenn magát a későbbiekben nem sikerült kideríteni. 

Valószínűleg valamilyen járandóságot - talán méltányosságból - kapott, de erről már nincsenek pontos információk. Darányi bácsit még évekig lehetett látni a városban, bár az idő előre haladtával többnyire csak ebédelni járt el a Kandó Kálmán utcai lakásából (Otthon kifőzdébe). 1970-ben még a Kandó Kálmán utca 4. címen lakott. Ekkor már betöltötte a 70. életévét is. 

Darányi bácsi története úgy fejeződik be, mint ahogy elkezdődött, egyik napról a másikra elköltözött Pécsről. Úgy lehetett hallani, hogy Mohácson távoli rokonai laktak és oda költözött. Így elképzelhető, hogy Mohácson hunyt el, de ez ismét történetének egy bizonytalan pontja. A születése és halála körüli bizonytalan adatokat természetesen meglehetne szerezni, de különleges, titokzatos életének megfejtése volt az eredeti cél.

Emlékezzünk Darányi Gyulára, mert ő Pécs legkisebb nagy embere volt!

x_singer_midgets_scandal_kicsi_film_plakat.jpgKorabeli reklám

x_singer_s_midgets_csoportkep_retus.jpgMég egy csoportkép (jobboldalt a Darányi bácsi a legkisebb)

 

Hamarosan folytatás következik:  DARÁNYI BÁCSI A TÖRPE 2.  http://regipecs.blog.hu/admin/post/edit/8822346

Forrás: 

The Library of Congress, Washington, DC 20540   
gettyimages.com     
Verschillende Oostenrijkse reportages over liliputters    
nolayout.com/uht/uht-1-midgets

 

 

Szólj hozzá

Darányi törpe Pécsi arcok Singers Midgets