IBARRURI, MOLOTOV, SZTÁLIN, VOROSILOV a pécsi utcákon

Természetesen a fenti neveket és még több hasonló "érdekeset" a pécsi utcanév táblákon lehetett olvasni.

A pécsi utca nevek első említése az 1550-es évekből származik. A török időben (1554) végzett adóösszeírások ívein már utcaneveket olvashatunk. Érdekes, hogy Pécsett az utcákat nagyon gyakran egy-egy jellegzetes épületről nevezték el, majd személyekről is. Minderről szól Pesti János nyelvész, a PTE nyugalmazott docensének könyve a "Pécs utcanevei (1554-2004)".

Az pécsi utca nevek történetében van egy olyan utca - a mai Hunyadi János utca - amely a legtöbbször átnevezett utcák versenyét Pécsen megnyerné!

Széchenyi tér 1915-ben (jobbra a fák takarásában az Eiser-ház)

Erről a könyv szerzője Pesti János így mesél:
"- Ha a pécsi utcák abban versengenének, melyiket nevezték át legtöbbször, a Hunyadi János utca lenne esélyes a győzelemre. A török hódoltság utáni évtizedekben a német lakosság Josafát völgyeként emlegette, ami azt jelenti: a siralom völgye. A kálvária közelsége is szerepet játszhatott e névadásban. Miután az utca közepén lévő vaskaput Czarova-kapunak hívták, a környékét pedig Czarova-portának, egy időre így lett belőle Czarova utca. A kaputól délre, a mai dzsámi fölötti részen állt a jezsuiták rendháza, s mivel ők nagyon sokat tettek a város kulturális életéért, többek között elemi iskolát építettek, ezért az irántuk való tiszteletből, az 1700-as évek második felében Jezsuita utcának hívták, legalábbis ezt a szakaszát. 1885-ben már Plébánia utcaként emlegetik, mert ott működött a ma is meglévő római katolikus plébánia. ....
1901-ben a kiváló jezsuita tanár és tudós után Inczédy Dénes utca, nem sokkal később, 1926-ban viszont már a város első akadémikusának, a nyelvész és történész Mátyás Flóriánnak a nevét viselte. Aztán a történelem vihara 1943-ban Horthy Miklós utcává változtatta, 1955-ben Sztálin lett a névadója, egy évvel később pedig nagy vita kerekedett, vajon kiről nevezzék el?"
Végül is - mint tudjuk - Hunyadi Jánosról kapta a nevét.

Természetesen harminc év kutatómunkájának eredményeként létrejött írással konkurálni nem lehet, így csak egy több mint negyven éves korszak utca utca neveivel illetve az utcák névadóival foglalkozik ez a kis összeállítás. 1945 közelében több orosz név  is megjelent a pécsi utca nevei között. Úgy mint Sztálin, Molotov, Vorosilov, Tolbuhin, Kalinyin és Budjonnij, de nem mindegyik tudott hosszabb ideig megmaradni.

De kezdjük a sort az egyik legismertebb, a "legtöbbször átnevezett utca" egyik névadójával: Sztálin. Ez egy a Széchenyi térről induló utca volt, ami eredetileg nagyon keskeny, igazi kis mediterrán hangulatú utcácska volt.

1900-as évek elején az Inczédy Dénes utca      1955-ben a kiszélesített Sztálin utca
               (jobbra az Eiser-ház)                                     (jobbra a megfelezett ház)

Mielőtt még az utca a Sztálin nevet kapta volna - az 1950-s évek elején - elhatározták, hogy kiszélesítik. Ehhez viszont a Széchenyi tér egyik szép épületének Eiser-háznak a felét el kellett bontani.

De mindez előtt pár évvel egy fontos esemény volt a városunkban. A levéltári adatok alapján tudjuk, hogy Sztálin 1947-ben díszpolgári címet kapott Pécs akkori vezetésétől. Az előkerült jegyzőkönyvben az akkori városvezetők 14 oldalon keresztül méltatják Sztálint, és jótetteit:

"Sztálin generalisszimusznak mély hálával kell népünknek tartoznia és éppen ezért hálának jeléül kell ma megemlékeznünk az ő személyéről."

A pécsi Sztálin jegyzőkönyv részletek

"Pécs thj. város törvényhatósági bizottsága tisztelete és hálája kifejezéseként, a felszabadító dicsőséges Vörös Hadsereg főparancsnokát, a magyar nép hatalmas barátjának és szomszédjának a Szovjet Uniónak nagy fiát ........."

Ajándék is járt a generalisszimusznak:

"... a megfelelő formában kiállított díszoklevelet, valamint a lakosság hálatelt ajándékát a város dombormívű címerét ........."

Egy különleges tárgyi emlék!  Házszám tábla a Sztálin utcából.
A tábla Kovács Imre hagyatékából való (Kovács Miklós felvétele)

Egy évig volt csak Sztálin utca. Miért fordult meg a szándék hirtelen és törölte el a  Sztálin utcát? Erre most itt nem keressük a választ.

Nem volt az általános szokás, hogy egy-két éven belül kétszer is változzon egy utca neve. Ha egy közel 150 éves régi pécsi térképen megnézzük az utcaneveket és összehasonlítjuk egy mai térképpel, akkor feltűnhet, hogy van több olyan utca vagy tér amelyiknek ennyi idő alatt sem változott meg a neve. Egy-két példa a változatlan utca nevekre: Széchenyi tér, Ferencesek utcája, Zrinyi Miklós utca, Teréz utca, Citrom utca, Anna utca és még lehetne sorolni az utca nevet még.

Egy különlegesen csengő utcanév következik: Ibarruri Dolores! Ki volt ő? És miért is neveztek el utcát róla. Teljes neve Isidora Dolores Ibárruri Gómez és baszk nemzetiségű spanyol kommunista politikus volt. A második kérdésre még nem találtam választ. Az utca neve előbb Majorossy Imre, majd Ibarruri Dolores, utána Sörház, napjainkban újra Majorossy Imre.

1955-ben az Ibarruri Dolores utca.                     Jobbra a Molotov utca
(Sörház majd Majorossy Imre)            (a kép a Széchenyi tér felől készült 1955-ben)

Pécsen Molotov utca? Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890-1986). A náci Németország és a Szovjetunió között kötött, Molotov–Ribbentrop-paktumként elhíresült megnemtámadási szerződést ő írta alá szovjet részről 1939-ben. Róla nevezték el a Molotov-koktél nevű, utcai harcokban használt fegyvert. Melyik utca volt ez? A mai Mária utca, amelyik 1956-ban kapta a Déryné nevet.

Tény, hogy az 1950-s és azt megelőző évek diktatórikus berendezkedése az utcanevekre is rányomta a bélyegét. Sok magyar és külföldi kommunista, munkásmozgalmi alak vagy szovjet tiszt és politikus kapott utca nevet.

Így volt ez a magyar Sallai Imrével is. Egy régi lexikon szerint "Sallai Imre (1897-1932) A magyar forradalmi munkásmozgalom, a KMP kiemelkedő harcosa." De az utca nevet valószínűleg a következővel érdemelte ki: ".... a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztosság politikai osztályának lett a vezetője."

A Sallai Imre utca 1955-ben

Jöjjön újra egy orosz nevű utca: Vorosilov azaz Kliment Jefremovics Vorosilov (1881-1969) a Szovjetunió marsallja. A második világháborút követően Magyarországon fontos szerepe volt a szovjet katonai hatalom megszilárdításában és a kommunista hatalomátvétel előkészítésében. A krími tatárok pusztító kitelepítésének kivitelezője.

Vorosilov marsall (középen) és Tildy Zoltán köztársasági elnök (jobbra).
A felvétel a Gundel étteremben 1948-ban készült.

Elhunyt személyekről szokás utcát elnevezni, amennyiben ezt valamivel kiérdemelték. Természetesen a marsallnak nem kellett meghalnia ahhoz, hogy utcát nevezzenek el róla, mert mint a fenti kép is igazolja az "utca tulajdonosa" nagyon is élt, jól élt!  A Vorosilov utcát eredetileg is Felsővámház utcának hívták, úgy mint napjainkban.

Ismét egy szovjet marsall az utca nevek között. Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894–1949) szovjet marsall. A második világháború alatt csapatai főszerepet játszanak Budapest bevételében és a balatoni csatában. Igen neki is volt utcája, a napjaink Komlói útja kapta a Tolbuhin nevet.. Elötte Magyarszéki út volt a neve (Magyarszéki - Tolbuhin - Komlói). A szovjet ill. orosz nevű utcák közül "kilóg" mert egészen az 1990-es évekig tartotta magát (nem nevették át).

Mihail Ivanovics Kalinyin (1875-1946) szovjet államfő. Több szocialista építés és a kommunista nevelés témájú könyv szerzője (pl. A kommunista nevelés kérdései). Róla nevezték el az eredetileg Königsberg nevü Balti tenger melletti várost Kalinyingrádnak. Ez az utca napjainkban a Magaslati út.

Kalinyin út az 1967-ben felépült új társasházakkal.

Magyar kommunista mártírok vagy hősök is kaptak utcát Pécsen. Rózsa Ferenc (1906–1942). Újságíró, kommunista aktivista, aki a kommunista hatalomátvétel után (mert 1942-ben tisztázatlan körülmények között halt meg) a rezsim egyik mártírfigurája lett. Mártírságát a róla megjelenő könyvekkel, regényekkel erősítették meg.

1955 Geisler Eta utca (Apáca utca)              Rózsa Ferenc utca (már nem létező utca)

Egy régi lexikon fontosnak tartja megemlíteni, hogy Geisler Eta (1913-1931) hímzőnő volt. Természetesen a kommunista mozgalom harcosának nevezett Geisler Eta nem a foglalkozásáról volt ismert. Őt is mártírnak kiáltották ki. Az igaz, hogy nagyon fiatalon halt meg, de a halálának oka tüdővész volt. 

A magyar név ellenére Zetkin Klára nem magyar! A neve helyesen írva Clara Zetkin (1857-1933), mert ő német szocialista politikus és nőjogi harcos volt, később a Németországi Kommunista Párt tagja. Ő volt az aki interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről és talán ezzel érdemelte ki, hogy utcát nevezzenek el róla. A volt Zetkin Klára utcát napjainkban Szent Mór utcának nevezik ismét (előtte Mór utca volt). Biztosan sokan emlékeznek még a sokat hallott címre is: Pécs, Zetkin Klára u. 1., a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója.

Befejezésül még egy utca név  - amire már talán kevesen emlékeznek - Bolgár néphadsereg útja. 

Érdekes térkép részlet az 1970-es évekből.
Napjainkban az Árpád felüljáró húzódik itt.

A fenti térképen jól látható, hogy hol kezdődött a Bolgár Néphadsereg útja, ami napjainkban a Siklósi út. Természetesen még sok, az elmúlt szocialista rendszer alatt átnevezett, majd vissza nevezett utca nevet lehetne még felsorolni, de most elégedjünk meg ennyivel (folytatásként majd a Steinmetz kapitány térről is tervezek egy kis összeállítást).

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)