PÉCSI AZ ELSŐ MAGYAR GŐZHAJÓ?

Arról, hogy - 1817-ben Bernhardt Antal pécsi polgár tervezte az első magyar gőzöst, a Carolinát - már sokan írtak.

De ezt a mondatot ízlelgessük még egyszer! Bernhardt Antal pécsi polgár tervezte az első magyar gőzöst!
Igencsak érdekes történet ez Pécs helytörténetében, de ez nem csak pécsi történet. Érinti Sellyét, Budapestet és az országot is, mivel fontos magyar közlekedés- és ipartörténeti események sorozata következik ebből a tényből.

Robert Fulton 1809 -ben épített
Clermont nevű gőzöse

Nem Bernhardt Antal fedezte fel gőzhajót, ezzel már többen is próbálkoztak előtte. Erről már értesülhetett Bernhardt úr, de Fulton találmányáról és annak működési elvéről aligha.
Robert Fulton, a gőzhajónak ennek a jelentős technikai alkotásnak szellemi atyja az Egyesült Államokban született. Eredetileg festő volt, és csak 1793-ban kezdett a gőzhajó problémájával foglalkozni. Hosszas kísérletezés után megtervezte az első tartós üzemre alkalmas, gyakorlatban is használható gőzhajót. Első útját 1807-ben a Hudson-folyón tette meg.

Mivel ennek a híre eljutott Európába is, ez váltotta ki a magyar hajózás történetének egy fontos lépését! 1813-ban az udvari kamara elrendelte a gőzhajók gyártását (részlet a rendeletből):

Hajóvontatás emberi erővel

A folyami hajózás egyik nagy problémája a vízfolyással szembeni haladás volt. Ehhez emberi, vagy lóvontatást, tehát rendkívül nagy erőfeszítést igényelt, de így is csak nagyon lassú haladást tudtak biztosítani. Ez volt a lényeges feladat, megoldani a vízfolyással szembeni hajózást.

Talán ez is ösztönözte Bernhardt Antalt egy gőzhajó kifejlesztésére.

Fulton gőzgépét valószinúleg nem ismerte, ezért attól teljesen eltérő de nagyon is jelentős találmánnyal rukkolt elő. Bernhardt Antal eredetileg pécsi lakatosmester, majd technikus és feltaláló. A gőzhajó megépítéséhez több korábbi saját találmányát használta fel. Az egyik találmánya a malmokhoz tervezett mozgó, önbeálló lapát és ezt ötvözte a gőzgéppel és a hajótesttel. A korabeli leírások szerint olyan megoldásokat használt, melyek forradalmi újítások voltak.
Bernhadt 1816-ban a Dráva menti Sellyén kezdte építeni gőzhajóját, mind a gépészetet, mind a hajótestet saját tervei szerint. Több ismertető szerint "a gőzöst sellyei gyárában" kivitelezte, de ez csak annyiban igaz, hogy Sellyén, de gróf Batthyány Kázmér hajóműhelyében. Tisztes jövedelme volt az eszéki hídvám bérléséből, de mivel Sellye közelében egész erdőségeket bérelt a családi vállalkozásához és a gőzgép megépítése is sokba került és munkáját senki nem támogatta, mint feltaláló eladósodott. A sellyei úriszék fizetésképtelenség miatt több éven át eljárást is folytatott Bernhardt ellen.

Carolina gőzhajó rajza

A Carolina a Dráván lehajózott Eszékre és onnan a Dunán fel Budapestre, majd Bécsbe. 1817 július 21-én elvégezték a hajó műszaki szemléjét, és elismerték, hogy képes vízfolyással szemben is haladni. A hajó I. Ferenc császár feleségéről kapta a Carolina nevet. 
A hajó teste jó minőségű szlavóniai tölgyfából épült, hossza 13,37 m, szélessége 3,16 m, merülése 1,02 m volt. Korabeli szakértői vélemény szerint a hajó méretei tökéletesen megfeleltek arra, hogy a zátonyos, tönkökkel teli Dunán veszélytelenül közlekedhessen.

A Tudományos Gyűjtemény (egy korabeli újság) a tervezőt így dicsérte: 
"Bernhardt Antal Pétsi Polgár azomban, a nélkül, hogy vagy a gőzhajó mekaniszmuszát valaha látta, vagy valamelly Angolynak útmutatására szorúlt volna, Bétsnél a mi Dunánkon kiállította az Ausztriai Monarkiában készűltt legelső gőzhajót, ama fő-városnak bámulására, sokaknak irigységére, a magyaroknak ditsőségére".

Mi lett a további sorsa?

Itt hangozhat el egy már sokat hallott mondat: ha nem Magyarországon születik, akkor .......

Bernhard az 1818-ban egy esztendeig Eszéken, Tolna és Mohács környékén végzett szállításokat. Mivel a jármű nem volt elég erős ahhoz, hogy a bőgősuszályokat a sebes folyamszakaszokon is vontassa ezért gőzhajójának kedvezőbb hasznosítási lehetőséget keresve Pestre érkezett. Bernhard Simon Józseffel társulva 1820. március 13-án engedélyért folyamodott Pest város tanácsához a Pest - Császárfürdő - Margitsziget - Óbuda útvonalon a helyi hajózás megindítására. A város a kikötőhelyet és a kért engedélyt már az 1820. június 13-án megtartott hatósági bejárást követő napon megadta, a kikötéshez Buda városa is hozzájárult.
1820. július 16-án megindult az első gőzhajó, amely rendszeres átkelő forgalmat bonyolított a Dunán. Óbudáig naponta kétszer, a közbenső állomásokra sűrűbben járt, indulását 5 perccel előbb lövés jelezte. A Carolina egy 50 személy szállítására alkalmas dereglyét vontatott, ezen foglaltak helyet az utasok, mivel a gőzhajó fedélzetén csak a hajó legénysége tartozkódhatott.
Érdekes momentum, hogy a hajóhoz Széchenyi István is jegyzett részvényt!
A hajónál jóval olcsóbb megoldás lett a folyami átkelőhíd, így a vállalkozás veszteségessé vált. Ezután Bernhard Eszékre vitte hajóját. 1821. telén a jégzajlás elsodorta az eszéki hidat és ettől kezdve egy ideig volt munkája a gőzősnek. Carolina csak az ideiglenes híd elkészültéig látta el az átkelési szolgálatot és ismét munka nélkül maradt.
A hajó Eszéken vesztegelt, míg 1822-ben, ahogyan Bernhard fogalmazott "emberi rosszindulat folytán" el nem süllyedt. Legutolsó hírünk a Carolináról 1824-ből való, ez mint a Dráva egyik szigete mellett homokkal betemetett roncsot említi.

Bernhardt Antal makacs, kitartó ember lehetett mert nem hagyott fel ambíciójával és még egy hajót szeretett volna építeni. A hajótest 1923-ban elkészült, és a gép egyes részeit is legyártották a sziléziai Gleiwitzben. A munka végül Bécsben elakadt, az ottani munkások ugyanis addig késlekedtek, amíg a befektető visszavonta támogatását. Bernhardt végül is feladta a küzdelmet, nem folytatta tovább a kísérletezést, külföldre költözött, és végleg felhagyott a hajóépítéssel. 

A Carolina gőzhajó emléktáblája Sellyén

A gőzhajó emléktáblája a Közlekedési Múzeum falán 

 Mit köszönhetünk Bernhardt Antalnak?

• Carolina az első dunai gőzhajó.
• A gőzhajó első hivatalos útja, 1817. március 21.-én volt, ettől a dátumtól számítható a dunai gőzhajózás kezdete!
• Budapesten 1820. július 16. -tól számítható a rendszeres átkelő gőzhajó forgalom megindulása a Dunán és ez is a Carolinának köszönhető.

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)